Floridában szerdán törvényt fogadtak el arról, hogy a tanárok fegyvert viselhetnek a tanintézményekben.
Az új jogszabály lehetővé teszi a tankerületeknek, hogy részt vegyenek az úgynevezett "oltalmazó" programban, amely fegyverekkel látja el a tanárokat. A programban történő részvétel önkéntes, és a tanároknak előtte egy 144 órás kiképzésen kell részt venniük, majd sikeres vizsgát is kell tenniük. A törvényt - ahhoz, hogy életbe lépjen - még Ron DeSantis kormányzónak is alá kell írnia. De ez már puszta formalitás, mivel a republikánus kormányzó híve a tanárok felfegyverzésének.
Floridában tavaly február óta erősödött fel a tanárok felfegyverzését követelők mozgalma. A Miamihoz közel eső Parkland városka egyik középiskolájában ugyanis 2018 februárjában az iskola egyik volt diákja, a 19 éves Nikolas Cruz előre kitervelt szándékkal lövöldözni kezdett és 17 embert - köztük diákokat és tanárokat - megölt. Az ámokfutásnak további 17 sebesült áldozata is volt.
Megdöbbentő adatok: egy év alatt 6200 amerikai iskolában volt biztonsági riasztás
Összesen 6200 amerikai iskolában volt biztonsági riasztás a 2017/2018-as tanévben, ez több mint 4,1 millió diákot érintett.
A parklandi lövöldözés után a floridai törvényhozás már elfogadott egy törvényt, amelynek értelmében minden oktatási intézmény - ha egyetem, akkor minden egyes campusa - köteles legalább egy felfegyverzett munkatársat vagy rendőrt foglalkoztatni. Az a törvény kicsit szigorított a fegyvervásárlás szabályain is. Három nap várakozási időt írt elő egy fegyver megvásárlása előtt, valamint felemelte a korhatárt a fegyvervásárláshoz. Korábban már 18 évesen jogszerűen fegyverhez lehetett jutni, ma már 21 év a korhatár.
A tavaly megszavazott törvény azt ugyan előírta, hogy fegyveres munkatárs vagy rendőr legyen egy-egy iskolában, de azt továbbra is megtiltotta, hogy egy oktató az órán, vagy más foglalkozáson is fegyvert viseljen. Amerikai sajtójelentések szerint Florida 67 megyéjéből 40-ben már jelentkeztek tanárok és iskolai alkalmazottak, hogy részt vegyenek a fegyverviselésük feltételéül szabott 144 órás kiképzésen.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
