A magyar pedagóguskar jelentős része háromszorosan kontraszelektált, vagyis inkább a rosszabb képességűek választják ezt a pályát - írja a Hetek cikkében.
Az egész tanárképzést gyakorlatorientáltabbá kellene tenni, hogy menet közben kiszűrhetővé váljanak azok, akik nem pedagógus pályára valók – merült fel egyetemi karok vezetői és a HÖOK részéről. Ugyanakkor egyre égetőbb a pedagógushiány - írja a Hetek cikke.
A pedagóguspályaalkalmassági-szűrés hatékonyabbá tétele régóta felmerülő igény, aminek a szükségességét hétköznapi tapasztalatokon túl kutatások is alátámasztják. Varga Júlia oktatáskutató egyik korábbi vizsgálata kimutatta, hogy – bár még mindig sok az elhivatott tanár – a magyar pedagóguskar jelentős része háromszorosan kontraszelektált, vagyis inkább a rosszabb képességűek választják ezt a pályát.
Az érintettek egyben a pedagógusképzés reformját is sürgették, hiányolva a gyakorlatorientáltabb, módszertanra jobban fókuszáló képzést. A HÖOK például félévente kötelező konfliktuskezelési és kommunikációs tréningekre is elküldené a hallgatókat, s a végzősöknél is lefolytatna egy alkalmassági vizsgát - emelik ki a cikkben.
Majdnem 20 ezren jelentkeztek a 2020-as pedagógusminősítési eljárásra
Majdnem 20 ezer pedagógus jelentkezett a 2020-as minősítési eljárásra március 31-ig - derül ki az Oktatási Hivatal által közzétette adatokból.
Megfigyelhető ez először a bemenetelnél, mivel könnyű bekerülni a pedagógus szakokra. A második fázis a diploma megszerzése utáni időszak, amikor a kreatívabb fiatalok többsége más foglalkozást választ, főként az alacsony bérek miatt. A pedagógushallgatók mintegy harmada kerül végül a pályára, jellemzően a gyengébb képességűek - írja a cikk. Ezt követi a kontraszelekció harmadik fázisa, mivel csak kisebb részük marad meg tartósan a pályán. Varga szerint ennek a folyamatnak elsősorban a gyermekek a kárvallottjai.
Nahalka István oktatáskutató szerint ahhoz, hogy a tehetséges diákok tömegével válasszák a pedagóguspályát, nemcsak jobb bérekre volna szükség, hanem arra is, hogy biztosítva legyen számukra a szakmai kiteljesedés lehetősége, ám a pedagógusok munkája sajnos ma nem több puszta végrehajtó szerepnél - írják.
Nahalka a Hetek kérdésére elmondta azt is, hogy a szakértők nem támogatták a felvételizők pályaalkalmassági vizsgálatának a bevezetését, mivel erre már korábban is történtek hasonló kísérletek, de minden tapasztalat azt mutatta, hogy ez a fajta szűrés nem működik. „Ennek oka főként az, hogy 18-20 éves korában egy fiatal még nem olyan érett személyiség, hogy ki lehessen róla deríteni, később alkalmassá válik-e a pedagóguspályára. Másrészt a pályára alkalmas személyiség meghatározása egy nagyon bonyolult és nehéz kérdés, a mérése mondhatni lehetetlen. Amikor tehát az egyetemek, főiskolák a leendő pedagógusjelöltek alkalmasságával foglalkoznak, akkor a sötétben tapogatóznak” – magyarázta a szakember. A teljes cikk elolvasható az ATV oldalán.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
