Több ezer lengyel pedagógus tüntet, már tíz napja sztrájkolnak
Több ezer pedagógus tüntet a varsói oktatásügyi minisztérium előtt, az immár tíz napja zajló bérsztrájk megtámogatására - számolt be róla szerdán a lengyel média.
Több ezer pedagógus tüntetett kedden magasabb bérekért a lengyel fővárosban az oktatásügyi minisztérium előtt, ez volt a második ilyen akció a tizenöt napja tartó pedagógussztrájk keretében.
A tüntetők más lengyelországi városokban is összegyűltek. A legnagyobb lengyel pedagógus-szakszervezet, a ZNP elnöke, Slawomir Broniarz felszólalásában megerősítette: kitartanak a korábban megfogalmazott fizetésemelési követelmények mellett.
Kedd délután a pedagógussztrájk miatt ismét összeült a Társadalmi Párbeszéd Tanácsa (RDS) nevű, a munkavállalók, a munkaadók és a kormány képviselőit tömörítő érdekegyeztető testület. Az ülés után a szakszervezetek képviselői közölték: nem vesznek részt az oktatás átfogó reformjáról szóló, pénteken esedékes, Mateusz Morawiecki kormányfő kezdeményezésére szakértők, szülők, pedagógusok és politikusok részvételével rendezendő kerekasztal-beszélgetésen.
Broniarz szerint a Morawiecki által javasolt formátum túl általános, az oktatás jövőjéről pedig egy, Andrzej Duda államfő védnökségével rendezett szakértői vita keretében kellene tárgyalni az RDS fórumán.
Az RDS ülése után az országos sztrájkbizottság képviselői közölték: a tiltakozás folytatódik. Egyúttal arra hívták fel a pedagógusokat, hogy vegyenek részt a tanévzáró tantestületi értekezleteken. A tanévvégi osztályozás különösen a májusban érettségiző diákok esetében fontos, enélkül hivatalosan nem vizsgázhatnak.
Több ezer pedagógus tüntet a varsói oktatásügyi minisztérium előtt, az immár tíz napja zajló bérsztrájk megtámogatására - számolt be róla szerdán a lengyel média.
Elzbieta Rafalska családügyi, munkaügyi és szociálpolitikai miniszter kedden meggyőződésének adott hangot, hogy az érettségik zavarmentesen zajlanak majd. Az elmúlt napokban egyébként a lengyel oktatásügyi tárca a sztrájkoló tanárokat helyettesítő önkéntesek segítségével lebonyolította a középiskolai felvételinek tekintett, az általános iskolai oktatást záró vizsgákat.
Az április 8-tól tartó sztrájk keretében a ZNP, valamint egy másik pedagógus-szakszervezet, az FZZ eredetileg havi ezer zlotyt (mintegy 75 ezer forintot) elérő béremelést követeltek, jelenleg 30 százalékos fizetésemelést szorgalmaznak, amely az idei év folyamán három lépésben következne be.
A sztrájkot megelőző napon a kormány megegyezést írt alá a harmadik szakszervezettel, a Szolidaritással a 2019-re vonatkozó, összességében 15 százalékos béremelésről és egyéb engedményekről. A Szolidaritás intézményesen nem csatlakozott a sztrájkhoz, mindazonáltal egyes tagjai részt vesznek benne.
A ZNP és az FZZ határozottan elutasítja a Szolidaritással kötött megállapodást. A kormány viszont ezt tartja kiindulópontnak a sztrájkolókkal folyó tárgyalásokon.
A PAP hírügynökség kedden országszerte összegyűjtött adatai szerint csökkent a sztrájkoló iskolák száma. Korábbi felmérések szerint apad a sztrájk társadalmi támogatottsága is.
A lengyel általános és középiskolai tanárok fizetését 2008 óta csak minimálisan emelték, jelenleg egy tapasztalt pedagógus bruttó alapfizetése körülbelül 3600 zloty (267 ezer forint). Egy kezdő tanár ennek mintegy felét kapja. A lengyelországi átlagfizetés mintegy 5 ezer zlotyt (373 ezer forint) tesz ki.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.