Műhelyiskolákat hoznak létre lemorzsolódó diákoknak: így néz ki majd az oktatás

Közismereti tartalmakat a műhelyiskolákban is tanulnak majd a diákok, de nem osztályteremben, hanem a gyakorlati feladatokhoz kapcsolódóan.

  • Eduline

„A műhelyiskolát nem választhatják az általános iskolás diákok a továbbtanulás során, kizárólag azok számára nyújt lehetőséget, akik a klasszikus iskolai környezetben nem tudnak sikeresen teljesíteni, akiknek az első szakma megszerzésében is nehézségeik vannak” – válaszolta Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára Ander Balázs képviselő írásbeli kérdésére.

A jobbikos képviselő többek között azt kérdezte, hogy közvetlenül az általános iskolából, akár 14 évesen is lehetne-e a műhelyiskolákban folytatni a tanulmányokat, és milyen közismereti óráik lennének a diákoknak. Az ITM parlamenti államtitkára szerint a műhelyiskolákban a képzés helyszíne a műhely, az oktató a „mester”, a pedagógusnak itt csak mentor szerepe van.

Műhelyiskolákat hoznak létre a lemorzsolódó diákoknak: kevés közismeret, sok szakma

Aki végzettség nélkül hagyja el az iskolai rendszerű szakképzést, a műhelyiskolában szerezheti meg a szakmai végzettséget - jelentette be néhány napja az innovációs és technológiai miniszter. Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a részletekről is beszélt a Magyar Nemzetnek.

„Nem a gimnázium, a technikum, a szakképző iskola helyett tanulnak itt a fiatalok, hanem az eddig végzettség nélküli tanulóknak ad lehetőséget a szakmaszerzésre. Közismereti tartalmakat tanulnak a diákok, de nem osztályteremben, hanem a gyakorlati feladatokhoz kapcsolódóan. Fontos cél a kulcskompetenciák megerősítése úgy, hogy például projektfeladatokat végeznek, használati utasítást értelmeznek, anyagszükségletet számolnak” – írja, hozzátéve: a műhelyiskola időtartama rugalmas, egyénhez igazított.

„A diákok folyamatos mentori támogatást kapnak, személyes és társas kompetenciákat (problémamegoldás, kommunikáció) is fejlesztik. Az új szakképzési struktúra nem eredményezi a pedagógus létszám csökkentését” – magyarázza.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.