Műhelyiskolákat hoznak létre lemorzsolódó diákoknak: így néz ki majd az oktatás

Közismereti tartalmakat a műhelyiskolákban is tanulnak majd a diákok, de nem osztályteremben, hanem a gyakorlati feladatokhoz kapcsolódóan.

  • Eduline

„A műhelyiskolát nem választhatják az általános iskolás diákok a továbbtanulás során, kizárólag azok számára nyújt lehetőséget, akik a klasszikus iskolai környezetben nem tudnak sikeresen teljesíteni, akiknek az első szakma megszerzésében is nehézségeik vannak” – válaszolta Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára Ander Balázs képviselő írásbeli kérdésére.

A jobbikos képviselő többek között azt kérdezte, hogy közvetlenül az általános iskolából, akár 14 évesen is lehetne-e a műhelyiskolákban folytatni a tanulmányokat, és milyen közismereti óráik lennének a diákoknak. Az ITM parlamenti államtitkára szerint a műhelyiskolákban a képzés helyszíne a műhely, az oktató a „mester”, a pedagógusnak itt csak mentor szerepe van.

Műhelyiskolákat hoznak létre a lemorzsolódó diákoknak: kevés közismeret, sok szakma

Aki végzettség nélkül hagyja el az iskolai rendszerű szakképzést, a műhelyiskolában szerezheti meg a szakmai végzettséget - jelentette be néhány napja az innovációs és technológiai miniszter. Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a részletekről is beszélt a Magyar Nemzetnek.

„Nem a gimnázium, a technikum, a szakképző iskola helyett tanulnak itt a fiatalok, hanem az eddig végzettség nélküli tanulóknak ad lehetőséget a szakmaszerzésre. Közismereti tartalmakat tanulnak a diákok, de nem osztályteremben, hanem a gyakorlati feladatokhoz kapcsolódóan. Fontos cél a kulcskompetenciák megerősítése úgy, hogy például projektfeladatokat végeznek, használati utasítást értelmeznek, anyagszükségletet számolnak” – írja, hozzátéve: a műhelyiskola időtartama rugalmas, egyénhez igazított.

„A diákok folyamatos mentori támogatást kapnak, személyes és társas kompetenciákat (problémamegoldás, kommunikáció) is fejlesztik. Az új szakképzési struktúra nem eredményezi a pedagógus létszám csökkentését” – magyarázza.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.