Közismereti tartalmakat a műhelyiskolákban is tanulnak majd a diákok, de nem osztályteremben, hanem a gyakorlati feladatokhoz kapcsolódóan.
„A műhelyiskolát nem választhatják az általános iskolás diákok a továbbtanulás során, kizárólag azok számára nyújt lehetőséget, akik a klasszikus iskolai környezetben nem tudnak sikeresen teljesíteni, akiknek az első szakma megszerzésében is nehézségeik vannak” – válaszolta Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára Ander Balázs képviselő írásbeli kérdésére.
A jobbikos képviselő többek között azt kérdezte, hogy közvetlenül az általános iskolából, akár 14 évesen is lehetne-e a műhelyiskolákban folytatni a tanulmányokat, és milyen közismereti óráik lennének a diákoknak. Az ITM parlamenti államtitkára szerint a műhelyiskolákban a képzés helyszíne a műhely, az oktató a „mester”, a pedagógusnak itt csak mentor szerepe van.
Műhelyiskolákat hoznak létre a lemorzsolódó diákoknak: kevés közismeret, sok szakma
Aki végzettség nélkül hagyja el az iskolai rendszerű szakképzést, a műhelyiskolában szerezheti meg a szakmai végzettséget - jelentette be néhány napja az innovációs és technológiai miniszter. Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a részletekről is beszélt a Magyar Nemzetnek.
„Nem a gimnázium, a technikum, a szakképző iskola helyett tanulnak itt a fiatalok, hanem az eddig végzettség nélküli tanulóknak ad lehetőséget a szakmaszerzésre. Közismereti tartalmakat tanulnak a diákok, de nem osztályteremben, hanem a gyakorlati feladatokhoz kapcsolódóan. Fontos cél a kulcskompetenciák megerősítése úgy, hogy például projektfeladatokat végeznek, használati utasítást értelmeznek, anyagszükségletet számolnak” – írja, hozzátéve: a műhelyiskola időtartama rugalmas, egyénhez igazított.
„A diákok folyamatos mentori támogatást kapnak, személyes és társas kompetenciákat (problémamegoldás, kommunikáció) is fejlesztik. Az új szakképzési struktúra nem eredményezi a pedagógus létszám csökkentését” – magyarázza.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
