Technikumok: az első két évben ágazati alapismereteket tanítanak majd, aztán jön a duális képzés

A technikusképzés öt évig fog tartani a tervek szerint, az első két évben ágazati alapismereteket oktatnak, az ezt követő hároméves duális képzésben pedig már a vállalatok is szerepet kapnak. A szakképző iskolák esetében egy év általános és két év duális képzési rendszert alakítanak ki – mondta egy csütörtöki konferencián Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.

  • Eduline/MTI

A különösen fontos beruházások között említette a tanműhelyek fejlesztését, amelyek az alapok megtanulását segítik a duális képzések megkezdése előtt. Hozzátette: fontos a karrierlehetőségek biztosítása is, ugyanakkor jelezte, a szakképzés nem a hátrányos helyzetű gyerekek "gyűjtőhelye".

"A szakképzésnek nem az a célja, hogy felzárkóztasson, nem az a célja, hogy a hátrányos helyzetet megoldja, hanem mesterembereket faragjon" - fogalmazott a helyettes államtitkár. hozzátette, a technikumnak a mérnökképzés "előszobájának" kell lennie, a szakképzésben pedig itt van a legnagyobb karrierlehetőség. 

Hangsúlyozta, fontos lenne az iskola és az ipar átjárhatóságát megteremteni, azaz adott esetben engedni kellene, hogy a mérnökök tartsanak órákat a diákoknak, a szakoktatók pedig a vállalatoknál tájékozódhassanak a legújabb ipari fejlesztésekről és trendekről.

Technikusi képzés: emelt szintű érettséginek felel majd meg a szakmai vizsga

Néhány éven belül látható lesz az új, Szakképzés 4.0 stratégia eredménye a munkaerőpiacon a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint.

Pölöskei Gáborné kifejtette, a szakképzésbe bekerülő tanulók általános kompetenciáit fel kell mérni, csak így lehet tanácsot adni a középfokú iskolaválasztáshoz a gyerekeknek és a szülőknek.

A technikusképzésről elmondta, a tervek szerint a képzés öt évig fog tartani, az első két évben ágazati alapismereteket oktatnak, az ezt követő hároméves duális képzésben pedig már a vállalatok is szerepet kapnak. A szakképző iskolák esetében egy év általános és két év duális képzési rendszert alakítanak ki. 

A "felzárkóztatási ívben" az úgynevezett - egyelőre csak pilot-projektként futó - orientációs osztályok kiterjesztése, a Dobbantó-program továbbfejlesztése, illetve a műhelyiskolák erősítése szerepel. Pölöskei Gáborné elmondta, a szakképzés fejlesztésében nagy szerepe lesz az ösztöndíjrendszereknek; elindul például a hátrányból érkező, a technikusi és később mérnöki végzettséget megszerezni akaró tanulókat támogató Apáczai-ösztöndíj, valamint a később tanulói munkaszerződéssé átalakuló általános szakképzési ösztöndíjrendszer is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.