Technikumok: az első két évben ágazati alapismereteket tanítanak majd, aztán jön a duális képzés

A technikusképzés öt évig fog tartani a tervek szerint, az első két évben ágazati alapismereteket oktatnak, az ezt követő hároméves duális képzésben pedig már a vállalatok is szerepet kapnak. A szakképző iskolák esetében egy év általános és két év duális képzési rendszert alakítanak ki – mondta egy csütörtöki konferencián Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.

  • Eduline/MTI

A különösen fontos beruházások között említette a tanműhelyek fejlesztését, amelyek az alapok megtanulását segítik a duális képzések megkezdése előtt. Hozzátette: fontos a karrierlehetőségek biztosítása is, ugyanakkor jelezte, a szakképzés nem a hátrányos helyzetű gyerekek "gyűjtőhelye".

"A szakképzésnek nem az a célja, hogy felzárkóztasson, nem az a célja, hogy a hátrányos helyzetet megoldja, hanem mesterembereket faragjon" - fogalmazott a helyettes államtitkár. hozzátette, a technikumnak a mérnökképzés "előszobájának" kell lennie, a szakképzésben pedig itt van a legnagyobb karrierlehetőség. 

Hangsúlyozta, fontos lenne az iskola és az ipar átjárhatóságát megteremteni, azaz adott esetben engedni kellene, hogy a mérnökök tartsanak órákat a diákoknak, a szakoktatók pedig a vállalatoknál tájékozódhassanak a legújabb ipari fejlesztésekről és trendekről.

Technikusi képzés: emelt szintű érettséginek felel majd meg a szakmai vizsga

Néhány éven belül látható lesz az új, Szakképzés 4.0 stratégia eredménye a munkaerőpiacon a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint.

Pölöskei Gáborné kifejtette, a szakképzésbe bekerülő tanulók általános kompetenciáit fel kell mérni, csak így lehet tanácsot adni a középfokú iskolaválasztáshoz a gyerekeknek és a szülőknek.

A technikusképzésről elmondta, a tervek szerint a képzés öt évig fog tartani, az első két évben ágazati alapismereteket oktatnak, az ezt követő hároméves duális képzésben pedig már a vállalatok is szerepet kapnak. A szakképző iskolák esetében egy év általános és két év duális képzési rendszert alakítanak ki. 

A "felzárkóztatási ívben" az úgynevezett - egyelőre csak pilot-projektként futó - orientációs osztályok kiterjesztése, a Dobbantó-program továbbfejlesztése, illetve a műhelyiskolák erősítése szerepel. Pölöskei Gáborné elmondta, a szakképzés fejlesztésében nagy szerepe lesz az ösztöndíjrendszereknek; elindul például a hátrányból érkező, a technikusi és később mérnöki végzettséget megszerezni akaró tanulókat támogató Apáczai-ösztöndíj, valamint a később tanulói munkaszerződéssé átalakuló általános szakképzési ösztöndíjrendszer is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.