Technikumok: az első két évben ágazati alapismereteket tanítanak majd, aztán jön a duális képzés

A technikusképzés öt évig fog tartani a tervek szerint, az első két évben ágazati alapismereteket oktatnak, az ezt követő hároméves duális képzésben pedig már a vállalatok is szerepet kapnak. A szakképző iskolák esetében egy év általános és két év duális képzési rendszert alakítanak ki – mondta egy csütörtöki konferencián Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.

  • Eduline/MTI

A különösen fontos beruházások között említette a tanműhelyek fejlesztését, amelyek az alapok megtanulását segítik a duális képzések megkezdése előtt. Hozzátette: fontos a karrierlehetőségek biztosítása is, ugyanakkor jelezte, a szakképzés nem a hátrányos helyzetű gyerekek "gyűjtőhelye".

"A szakképzésnek nem az a célja, hogy felzárkóztasson, nem az a célja, hogy a hátrányos helyzetet megoldja, hanem mesterembereket faragjon" - fogalmazott a helyettes államtitkár. hozzátette, a technikumnak a mérnökképzés "előszobájának" kell lennie, a szakképzésben pedig itt van a legnagyobb karrierlehetőség. 

Hangsúlyozta, fontos lenne az iskola és az ipar átjárhatóságát megteremteni, azaz adott esetben engedni kellene, hogy a mérnökök tartsanak órákat a diákoknak, a szakoktatók pedig a vállalatoknál tájékozódhassanak a legújabb ipari fejlesztésekről és trendekről.

Technikusi képzés: emelt szintű érettséginek felel majd meg a szakmai vizsga

Néhány éven belül látható lesz az új, Szakképzés 4.0 stratégia eredménye a munkaerőpiacon a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint.

Pölöskei Gáborné kifejtette, a szakképzésbe bekerülő tanulók általános kompetenciáit fel kell mérni, csak így lehet tanácsot adni a középfokú iskolaválasztáshoz a gyerekeknek és a szülőknek.

A technikusképzésről elmondta, a tervek szerint a képzés öt évig fog tartani, az első két évben ágazati alapismereteket oktatnak, az ezt követő hároméves duális képzésben pedig már a vállalatok is szerepet kapnak. A szakképző iskolák esetében egy év általános és két év duális képzési rendszert alakítanak ki. 

A "felzárkóztatási ívben" az úgynevezett - egyelőre csak pilot-projektként futó - orientációs osztályok kiterjesztése, a Dobbantó-program továbbfejlesztése, illetve a műhelyiskolák erősítése szerepel. Pölöskei Gáborné elmondta, a szakképzés fejlesztésében nagy szerepe lesz az ösztöndíjrendszereknek; elindul például a hátrányból érkező, a technikusi és később mérnöki végzettséget megszerezni akaró tanulókat támogató Apáczai-ösztöndíj, valamint a később tanulói munkaszerződéssé átalakuló általános szakképzési ösztöndíjrendszer is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.