Technikumok: az első két évben ágazati alapismereteket tanítanak majd, aztán jön a duális képzés

A technikusképzés öt évig fog tartani a tervek szerint, az első két évben ágazati alapismereteket oktatnak, az ezt követő hároméves duális képzésben pedig már a vállalatok is szerepet kapnak. A szakképző iskolák esetében egy év általános és két év duális képzési rendszert alakítanak ki – mondta egy csütörtöki konferencián Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.

  • Eduline/MTI

A különösen fontos beruházások között említette a tanműhelyek fejlesztését, amelyek az alapok megtanulását segítik a duális képzések megkezdése előtt. Hozzátette: fontos a karrierlehetőségek biztosítása is, ugyanakkor jelezte, a szakképzés nem a hátrányos helyzetű gyerekek "gyűjtőhelye".

"A szakképzésnek nem az a célja, hogy felzárkóztasson, nem az a célja, hogy a hátrányos helyzetet megoldja, hanem mesterembereket faragjon" - fogalmazott a helyettes államtitkár. hozzátette, a technikumnak a mérnökképzés "előszobájának" kell lennie, a szakképzésben pedig itt van a legnagyobb karrierlehetőség. 

Hangsúlyozta, fontos lenne az iskola és az ipar átjárhatóságát megteremteni, azaz adott esetben engedni kellene, hogy a mérnökök tartsanak órákat a diákoknak, a szakoktatók pedig a vállalatoknál tájékozódhassanak a legújabb ipari fejlesztésekről és trendekről.

Technikusi képzés: emelt szintű érettséginek felel majd meg a szakmai vizsga

Néhány éven belül látható lesz az új, Szakképzés 4.0 stratégia eredménye a munkaerőpiacon a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint.

Pölöskei Gáborné kifejtette, a szakképzésbe bekerülő tanulók általános kompetenciáit fel kell mérni, csak így lehet tanácsot adni a középfokú iskolaválasztáshoz a gyerekeknek és a szülőknek.

A technikusképzésről elmondta, a tervek szerint a képzés öt évig fog tartani, az első két évben ágazati alapismereteket oktatnak, az ezt követő hároméves duális képzésben pedig már a vállalatok is szerepet kapnak. A szakképző iskolák esetében egy év általános és két év duális képzési rendszert alakítanak ki. 

A "felzárkóztatási ívben" az úgynevezett - egyelőre csak pilot-projektként futó - orientációs osztályok kiterjesztése, a Dobbantó-program továbbfejlesztése, illetve a műhelyiskolák erősítése szerepel. Pölöskei Gáborné elmondta, a szakképzés fejlesztésében nagy szerepe lesz az ösztöndíjrendszereknek; elindul például a hátrányból érkező, a technikusi és később mérnöki végzettséget megszerezni akaró tanulókat támogató Apáczai-ösztöndíj, valamint a később tanulói munkaszerződéssé átalakuló általános szakképzési ösztöndíjrendszer is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.