Így néz ki egy tanár napja: szó sincs arról, hogy délután kettőkor vége a munkának

„Sokszor hallom/hallgatom azt, hogy „egy tanárnak milyen jó, mert alig dolgozik pár órát egy nap, aztán pedig vidáman, mosolyogva hazamegy, és nem csinál semmit”. Nagyon jól hangzik, és remek lenne, ha így volna. De sajnos nem ez az igazság” – írja a wmn.hu-n megjelent cikkében Balatoni József, vagyis Jocó bácsi.

  • Eduline

„Megkezdődik az első óra. Felzúg a motor, beindul a gép. Pörgök, ahogy szoktam. Főleg a reggeli órákban muszáj pörögni, mert a gyerekek is álmosak, és csak így lehet őket motiválni” – írja a Balatoni József történelemtanár a wmn.hu-n megjelent cikkében, amelyben egy munkanapját követhetjük végig.

Meglepő eredény: valójában mennyit dolgoznak a tanárok?

Alapos kutatómunkát végzett a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium fizikatanára, aki kiderítette, hány munkaórát is dolgozik.

Az írásból kiderül, a megtartott órák után, délután kettő-három között valóban elindul az iskolából, otthon még számos feladat vár rá. „Leülök a gép elé, megnyitom az e-naplót, adminisztrálom a mai napot. Végignézem, ki hiányzott, ki kapott jegyet, mindent gondosan beírok” – írja, hozzátéve: fél öt körül írnia kell az osztályának és a szülőknek egy adminisztrációs ügy miatt, negyed hatkor pedig elkezdi összeállítani a másnapi témazáró dolgozatot.

"Kész a dolgozat. Mentés, küldés magamnak, nyomtatni üzenettel. Ja, igen, és akkor holnap előbb kell bemennem, hogy kinyomtassam” – írja. A teljes cikket itt olvashatjátok el. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.