Alapos kutatómunkát végzett a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium fizikatanára, aki kiderítette, hány munkaórát is dolgozik.
Az osztályfőnökként és fizikatanárként dolgozó pedagógus egy éven keresztül minden nap feljegyezte az iskolába érkezése és távozása időpontját, és az otthoni munkavégzés időtartamát is, az összesítést a Heti Válasznak küldte el.
Kiderült: egy év alatt 1750 órát dolgozott. "De vajon soknak vagy kevésnek számít ez az évi 1750 óra? Az elmúlt 5 évben a magyarországi átlagos munkaidő 1750,8 óra volt. Az adatok statisztikai ingadozása mellett is elsőre meghökkentő, hogy tanárként szinte pontosan annyit dolgozom, mint a magyar átlag. És akkor mi a helyzet a júniussal, a júliussal és az augusztussal? Noha azt már láthattuk, hogy nagyságrendileg annyit dolgozom, mint egy átlagos magyar, a hosszú nyári vakáció nem csak előnyökkel jár.3 “nyári leállás” miatt nem rendelkezem a szabadságaimról, a szünidőket kivéve csak fizetés nélküli szabadságra tudok menni. Ennek egyéb anyagi vonatkozásai is vannak: nem tudok elő-, vagy utószezonban nyaralni. Belföldi kirándulásaim egybeesnek az iskolai szünetekkel, így ilyenkor zsúfoltak a legnépszerűbb úticélok" - írja.
Hozzáteszi: tanárként 2016 szeptembere és 2017 decembere között az átlagbér 77%-át, a szellemi foglalkozásúak átlagos fizetésének 57%-át kapta. Ez azt jelenti, hogy a bruttó órabérem 1500 Ft körüli, vagyis a nettó órabére három számjegyű volt.
"És miért vagyok én tanár? Nekem az iskolám helyi jellegzetességei sokat nyomnak a latban. A kollégáim egy része jó barátom is, a tanári kar szellemi közege inspiráló. Válogatott gyerekeket taníthatok, és az iskola a tanároknak is olyan programokat nyújt, amelyek remek intellektuális élmények, és kikapcsolódásnak sem utolsók. Ezek adják a megtartó erőt és a teret a küldetéstudattal rendelkező tanároknak a kibontakozásra" - írja.
Kellemetlen meglepetés a tanároknak: 87 ezer forinttal kereshetne többet egy pályakezdő tanár, ha...
Ha nem szakították volna el minimálbértől a pedagógusok bértábláját. Havi 87 600 forintot, vagyis évi több mint egymillió forintot veszítenek a pályakezdő pedagógusok 2018-ban a néhány éve megváltoztatott bérszámítás miatt - közölte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) „A minimálbér 2018-ban 138 000 Ft.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
