Bruttó 350 ezer forintos kezdőfizetést szeretne kiharcolni a szakoktatóknak a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ).
A Magyar Nemzetnek Tóth József elnök elmondta: a középfokú végzettségű szakoktatók bére a minimálbér környékén mozog, pedig a szakmunkás átlagbérhez kellene igazodnia.
Hozzátette: országosan 3-4 ezer szakoktató dolgozik, a fizetésük azonban csak a nyugdíj előtti évekre éri el a bruttó 330 ezer forintot - ha van felsőfokú végzettségük.
„Mi azt szeretnénk elérni a tárgyalásokon, hogy bruttó 330-350 ezer forintra emelkedjen az oktatók induló bére, s a szakképzésben is fizessék meg őket úgy, ahogy például az Audi-gyárban” – mondta a lapnak.
A Szakképzési Innovációs Tanács életpályával és bérekkel foglalkozó munkacsoportja még nem zárta le a tárgyalásokat – tette hozzá a szervezet elnöke, aki szerint a lehető leghamarabb, már idén ősszel életbe kell léptetni a változásokat. Az elnök szerint annyian állnak a nyugdíj kapujában, hogy 2020/2021-re oktatóhiány alakulhat ki.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
