Érdekes megközelítés: iskolai közösségi szolgálat a tanárhiány ellen?

Egy pécsi iskolában – iskolai közösségi szolgálatként – diákok végeznek olyan feladatokat, amelyek a pedagógiai asszisztensek dolga lenne.

  • Eduline

Az iskolai közösségi szolgálat a 2011-es köznevelési törvény hozadáka, amit a 2012/2013-as tanévtől vezettek be felmenő rendszerben. Célja, hogy a középiskolások még érettségi előtt részt vegyenek olyan „önkéntes” tevékenységekben, amelyek a tanuló „társadalmi környezetének javát” szolgálják.

Az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséért, az osztályfőnökökkel együttműködve egy iskolai koordinátor felel az adott intézményben, ő minden esetben az iskola egyik pedagógusa - írja a Népszava.

"Megdöbbentem, amikor láttam, hogy a gyerekek tanári felügyelet nélkül vonszolják fel mozgássérült, tolókocsis diáktársukat a lépcsőn. Megkérdeztem a kollégámat, hogy ez mégis micsoda? Azt mondta, épp iskolai közösségi szolgálatot végeznek" – nyilatkozta a lapnak a pécsi gimnázium tanára. Később kiderült, a délutáni korrepetáló foglalkozásokon is gyakran érettségi előtt álló diákokat vet be az iskola, ha valamelyik szaktanár éppen nem ér rá. Természetesen ezt is iskolai közösségi szolgálatként könyvelik el számukra.

Érettségi 2019: ezekre a vizsgázókra nem vonatkozik az 50 óra közösségi szolgálat

Az érettségi egyik fontos felvétele az ötven óra közösségi szolgálat teljesítése. De mi a helyzet az előrehozott érettségivel? Ebben az esetben meddig kell teljesíteni?

Nagy Erzsébet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője úgy vélekedik, sokszor az is gondot jelent, hogy a pedagógusok amúgy is túl vannak terhelve, a közösségi szolgálatért felelő koordinátorok, ha kezdetben lelkesen is vállalták a feladatot, végül már csak azt nézik, hogy meglegyen az adminisztráció, ez viszont a minőség rovására megy. Ez az egyik oka annak, hogy gyakran „házon belül” oldják meg a közösségi szolgálat kisebb-nagyobb részét.

A köznevelési törvény szerint egyébként a kormány kezdeményezésére létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) feladata a monitorozás és a tanácsadás. Horváth Péter NPK-elnök a lap megkeresésére nem tagadta, vannak problémák, mint fogalmazott, meg is lepődne, ha minden tökéletesen működne.

"Vannak, akik komolyan veszik a feladatot, és vannak, akik csak „letudják”. Az ellenőrzéskor a dokumentációkból nehéz megállapítani, mikor melyik esettel állunk szemben. Igyekszünk minél több tanáccsal, segítséggel ellátni a kollégákat – mondta, hozzátéve: szerinte az iskolai közösségi szolgálat alapvetően sikeresen működik."

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

 

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.