Egy pécsi iskolában – iskolai közösségi szolgálatként – diákok végeznek olyan feladatokat, amelyek a pedagógiai asszisztensek dolga lenne.
Az iskolai közösségi szolgálat a 2011-es köznevelési törvény hozadáka, amit a 2012/2013-as tanévtől vezettek be felmenő rendszerben. Célja, hogy a középiskolások még érettségi előtt részt vegyenek olyan „önkéntes” tevékenységekben, amelyek a tanuló „társadalmi környezetének javát” szolgálják.
Az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséért, az osztályfőnökökkel együttműködve egy iskolai koordinátor felel az adott intézményben, ő minden esetben az iskola egyik pedagógusa - írja a Népszava.
"Megdöbbentem, amikor láttam, hogy a gyerekek tanári felügyelet nélkül vonszolják fel mozgássérült, tolókocsis diáktársukat a lépcsőn. Megkérdeztem a kollégámat, hogy ez mégis micsoda? Azt mondta, épp iskolai közösségi szolgálatot végeznek" – nyilatkozta a lapnak a pécsi gimnázium tanára. Később kiderült, a délutáni korrepetáló foglalkozásokon is gyakran érettségi előtt álló diákokat vet be az iskola, ha valamelyik szaktanár éppen nem ér rá. Természetesen ezt is iskolai közösségi szolgálatként könyvelik el számukra.
Érettségi 2019: ezekre a vizsgázókra nem vonatkozik az 50 óra közösségi szolgálat
Az érettségi egyik fontos felvétele az ötven óra közösségi szolgálat teljesítése. De mi a helyzet az előrehozott érettségivel? Ebben az esetben meddig kell teljesíteni?
Nagy Erzsébet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője úgy vélekedik, sokszor az is gondot jelent, hogy a pedagógusok amúgy is túl vannak terhelve, a közösségi szolgálatért felelő koordinátorok, ha kezdetben lelkesen is vállalták a feladatot, végül már csak azt nézik, hogy meglegyen az adminisztráció, ez viszont a minőség rovására megy. Ez az egyik oka annak, hogy gyakran „házon belül” oldják meg a közösségi szolgálat kisebb-nagyobb részét.
A köznevelési törvény szerint egyébként a kormány kezdeményezésére létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) feladata a monitorozás és a tanácsadás. Horváth Péter NPK-elnök a lap megkeresésére nem tagadta, vannak problémák, mint fogalmazott, meg is lepődne, ha minden tökéletesen működne.
"Vannak, akik komolyan veszik a feladatot, és vannak, akik csak „letudják”. Az ellenőrzéskor a dokumentációkból nehéz megállapítani, mikor melyik esettel állunk szemben. Igyekszünk minél több tanáccsal, segítséggel ellátni a kollégákat – mondta, hozzátéve: szerinte az iskolai közösségi szolgálat alapvetően sikeresen működik."
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
