Érdekes megközelítés: iskolai közösségi szolgálat a tanárhiány ellen?

Egy pécsi iskolában – iskolai közösségi szolgálatként – diákok végeznek olyan feladatokat, amelyek a pedagógiai asszisztensek dolga lenne.

  • Eduline

Az iskolai közösségi szolgálat a 2011-es köznevelési törvény hozadáka, amit a 2012/2013-as tanévtől vezettek be felmenő rendszerben. Célja, hogy a középiskolások még érettségi előtt részt vegyenek olyan „önkéntes” tevékenységekben, amelyek a tanuló „társadalmi környezetének javát” szolgálják.

Az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséért, az osztályfőnökökkel együttműködve egy iskolai koordinátor felel az adott intézményben, ő minden esetben az iskola egyik pedagógusa - írja a Népszava.

"Megdöbbentem, amikor láttam, hogy a gyerekek tanári felügyelet nélkül vonszolják fel mozgássérült, tolókocsis diáktársukat a lépcsőn. Megkérdeztem a kollégámat, hogy ez mégis micsoda? Azt mondta, épp iskolai közösségi szolgálatot végeznek" – nyilatkozta a lapnak a pécsi gimnázium tanára. Később kiderült, a délutáni korrepetáló foglalkozásokon is gyakran érettségi előtt álló diákokat vet be az iskola, ha valamelyik szaktanár éppen nem ér rá. Természetesen ezt is iskolai közösségi szolgálatként könyvelik el számukra.

Érettségi 2019: ezekre a vizsgázókra nem vonatkozik az 50 óra közösségi szolgálat

Az érettségi egyik fontos felvétele az ötven óra közösségi szolgálat teljesítése. De mi a helyzet az előrehozott érettségivel? Ebben az esetben meddig kell teljesíteni?

Nagy Erzsébet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője úgy vélekedik, sokszor az is gondot jelent, hogy a pedagógusok amúgy is túl vannak terhelve, a közösségi szolgálatért felelő koordinátorok, ha kezdetben lelkesen is vállalták a feladatot, végül már csak azt nézik, hogy meglegyen az adminisztráció, ez viszont a minőség rovására megy. Ez az egyik oka annak, hogy gyakran „házon belül” oldják meg a közösségi szolgálat kisebb-nagyobb részét.

A köznevelési törvény szerint egyébként a kormány kezdeményezésére létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) feladata a monitorozás és a tanácsadás. Horváth Péter NPK-elnök a lap megkeresésére nem tagadta, vannak problémák, mint fogalmazott, meg is lepődne, ha minden tökéletesen működne.

"Vannak, akik komolyan veszik a feladatot, és vannak, akik csak „letudják”. Az ellenőrzéskor a dokumentációkból nehéz megállapítani, mikor melyik esettel állunk szemben. Igyekszünk minél több tanáccsal, segítséggel ellátni a kollégákat – mondta, hozzátéve: szerinte az iskolai közösségi szolgálat alapvetően sikeresen működik."

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.