A garantált bérminimumhoz kellene kötni a pedagógusok illetményalapját, a pálya első tíz évében dinamikusabban kellene emelkedniük a fizetéseknek, szükség lenne valódi differenciálási és jutalmazási lehetőségre, béren kívüli juttatásokra, a pályakezdők támogatására – többek között ilyen javaslatokat tett közzé a Nemzeti Pedagóguskar.
„A pedagógusok előmeneteli rendszerének bevezetése után a pedagógusok illetménye több lépcsőben emelkedett. Ugyanakkor a pedagógusilletmények az évtized elejéhez hasonlóan befagytak, aminek következtében a legkisebb pedagógusbért mostanra a garantált bérminimumhoz kell felzárkóztatni, amire korábban még nem volt példa. Ismét a pedagógusbérek rendezésére van szükség, mégpedig oly módon, hogy azok értéküket megőrizhessék, ne legyen szükség a jövőben újabb és újabb felzárkóztatásokra” – írják kedden közzétett szakmai anyagukban.
A Nemzeti Pedagóguskar Országos Elnökségének álláspontja szerint a pedagógusok anyagi biztonságát, a pedagógus pálya vonzerejének és társadalmi megbecsültségének növelését, és az állam alkalmazottai iránti megbecsülésének kimutatását segíteni lehetne a bérrendezéssel, a különböző támogatásokkal, béren kívüli juttatásokkal, valódi differenciálási lehetőséggel.
| A Nemzeti Pedagóguskar javaslatai |
| • Egyszeri korrekció (A pedagógus illetmény és a garantált bérminimum legalább 2013. szeptemberi arányának visszaállítása) • A garantált bérminimumhoz igazított illetményalap • Egységes illetményalap, vagy szakmai fejlődés révén könnyebben elérhető magasabb illetményalap • A pálya első 10 évében dinamikusabban emelkedő illetmény Minőségi elemek a pedagógusok illetményrendszerében • Valódi differenciálási lehetőség az alapilletmény és a pótlékok vonatkozásában • Tényleges és állandó jutalmazási lehetőség a kiemelkedő teljesítmény alkalmi elismerésére • Béren kívüli juttatások • Korábban vagy más ágazatokban létező egyéb juttatások, kedvezmények (pl. szakkönyvtámogatás, ruhapénz, valódi pedagógusigazolvány) • Támogatások a pályakezdőknek (pl. szolgálati lakás, letelepedési támogatás, ösztöndíj)A szakmai fejlődés támogatása és anyagi elismerése • A bértábla bővítése, a kategóriák közötti várakozási idő rövidítésének lehetősége • Többlettevékenységek pontos meghatározása, egységes és következetes elismerése • Rugalmas nyugdíjazás • Egységesség az állami fenntartók esetében |
NPK: 44,7 százalékkal kellene emelni a kezdők bérét
A pedagóguskar azt írja, ahhoz, hogy ne a mínuszról induljanak, kezdő lépésként szükség lenne egy egyszeri kiigazításra. „Ha legalább a 2013. szeptemberi szintre akarnánk emelni a kezdő pedagógusbér és a garantált bérminimum arányát (enélkül legfeljebb részleges korrekcióról lehet beszélni), akkor a kezdő pedagógusbért 44,7%-kal kellene azonnal megemelni (264420, illetve 293741 Ft-ra). Értelemszerűen az ezzel az illetményalappal számolt többi fokozat és kategória is emelkedne” – olvasható az anyagban, amely arra is kitér, hogy ez a korrekció csak a vetítési alap bevezetése után bekövetkezett arányromlást is csak részben kompenzálná.
Az NPK hozzáteszi: egyszeri korrekció nélkül is elképzelhető továbblépés, ebben az esetben azonban a vetítési alap bevezetését követő arányromlás „kezeletlen marad”. A szervezet szerint a bérek újabb befagyását azzal lehet elkerülni, ha a vetítési alapot évente felülvizsgálják vagy valamilyen sztenderdhez, „valamilyen, a gazdasági teljesítmény erősödésével párhuzamosan emelkedő mérőszámhoz” igazítják. Úgy látják, a pedagógusok fizetését nem a minimálbérhez, hanem a garantált bérminimumhoz kellene kötni.
Még nem tárgyalt a kormány a pedagógusok 30 százalékos béremeléséről
Az oktatási államtitkárság elképzelései még kidolgozás alatt állnak, nem tárgyalt róluk a kormány, nincs róluk kormánydöntés - ezt közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztálya az RTL Híradóval, amely arra volt kíváncsi, döntöttek-e már a pedagógusok béremeléséről.
Hozzáteszik: az NPK egyik „minimális elképzelése” a vetítési alap automatikus, inflációkövető emelése, ami ugyan nem oldaná meg a problémát, „de lassítaná a helyzet romlását”. Viszonyítási alapként felmerül a diplomás átlagbér is, igaz, ezzel kapcsolatban komoly dilemma, hogy a diplomások legnagyobb csoportját maguk a pedagógusok alkotják.
Az NPK arra is felhívja a figyelmet, hogy jelenleg a mesterfokozattal rendelkező pedagógusok illetményalapja magasabb, nagyjából tíz százalékkal nagyobb, mint az alapfokozatot szerzetteké. „A megkülönböztetés a közalkalmazotti bértábla hagyatékának tekinthető, indokaként elfogadható, hogy a magasabb szintű szakképzettséget honorálja, elfogadható szakmai indoka azonban nincs. A magasabb szintű szakképzettség alapvetően csak a tanárok számára nyitott, a középiskolában elvárás (alkalmazási feltétel), az általános iskolában lehetőség. Ugyanakkor vitatható, hogy a középiskola igényel-e magasabb szintű végzettséget. Nem szükséges hozzá nagyobb szaktárgyi tudás, mint az általános iskolában vagy akár az óvodában való nevelés-oktatáshoz, a magasabb szintű képzés nem is ad ilyet, és szakmailag sem ad alaposabb, jobb, több, tartalmasabb képzést” – írják. Bár azt is elismerik, hogy ez a lépés komoly vitát válthatna ki, ezért csak az illetmények egyidejű és jelentős emelése mellett tartják elképzelhetőnek.
„Sokszor, sok helyen elhangzott már az, hogy jó lenne, ha a pálya elején meredekebben emelkedne a fizetés. Ez a vélekedés azonban mindig beleütközik abba, hogy viszont honorálni, díjazni kell a szakmai tapasztalatot és a hivatás iránti elkötelezettséget, továbbá hangsúlyozni kell, hogy a gyakornoknak még sok tanulnivalója van a szakmáról. A megoldást az jelenthetné, ha a pedagógus bértáblán több fokozat lenne, és a pálya első tíz évében (tehát lényegében a PII fokozat eléréséig) a fokozatok között nem három, hanem kettő év lenne a várakozási idő, ahogy a gyakornoki idő is két év. Ez éppen a családalapítás, a szakmai elmélyülés, a tapasztalatszerzés időszakában jelenthetne az eddiginél gyorsabb anyagi előmenetelt, aminek az eredménye a több kategória miatt persze a későbbi pályaszakaszra is megmaradna. A változtatás családbarát jellegét erősítené az is, hogy a kategórialépés a gyermekvállalás miatti szüneteltetés idején is megtörténik” – írják a pályakezdőkről.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
