Részletes elemzést készített a szakképzési stratégiáról a Civil Közoktatási Platform (CKP) - jó elemnek tartják a szakgimnáziumi érettségi átalakítását és a rugalmas képzési formák bevezetését, ám a dokumentumból hiányolják például a szakképzésből a felsőoktatásba jutás segítésének módszerét. Szerintük a nagyobb arányú továbbtanulás legfontosabb eszköze a továbbtanulás nyelvvizsgához kötésének eltörlése és az államilag finanszírozott helyek számának a növelése lenne.
A Civil Közoktatási Platform szerint a szakképzési változtatások önmagukban nem képesek a közoktatás és azon belül az iskolai rendszerű szakképzés alapvető problémáinak megoldására. „A valódi előrelépéshez változtatni kell a közoktatás egész rendszerén, mindenekelőtt az általános iskolai oktatáson. El kell érni, hogy az általános képzés során a családi háttértől függetlenül megszerezhetőek legyenek a szakképzésben szükséges kompetenciák, biztosítani kell a szegregáció visszaszorítását” – írják a Szakképzés 4.0 stratégiáról írt állásfoglalásukban. A szakképzés átalakításáról és annak fő irányairól két hete beszélt részletesen Palkovics László innovációs miniszter.
Hozzáteszik azt is: a szakképzés mai rendszeréhez képest a stratégia elemei előrelépést jelenthetnek, ám elengedhetetlen a megfelelő előkészítés, az érintettek bevonása, a szükséges idő biztosítása, a megvalósítás feltételrendszerének meghatározása és megteremtése. „Ennek hiányában a változtatások akár károsak is lehetnek” – szögezik le. „További veszélyt jelent, ha a szakképzés átalakításáról készülő kormányhatározat az érintettekkel való egyeztetés nélkül eltér a stratégiában jelenleg foglaltaktól, amely a szereplők eddigi együttműködésének eredménye” – írják, hozzátéve: "a stratégia általunk elfogadhatónak ítélt pontjait abban és csakis abban az esetben tudjuk támogatni, ha a felsorolt feltételrendszert a kormányzat biztosítja".
Itt a döntés: átalakítják a szakgimnáziumi képzést, ötéves technikumban tanulhatnak majd a diákok
Osztrák mintára, az iparkamarák és a vállalatok kezdeményezésére fejleszti tovább a kormány a szakképzést Magyarországon; a Szakképzés 4.0 stratégia szerint a szakgimnáziumokat majd ötéves technikumok váltják fel, a szakképző iskolában minden diák ösztöndíjat kap, a duális képzésben pedig munkajövedelmet kaphatnak a fiatalok - ismertette Palkovics László innovációs és technológiai miniszter csütörtökön a szakmai szervezetekkel együttműködésben készült stratégia fontosabb elemeit ismertető sajtótájékoztatón Budapesten.
A Civil Közoktatási Platform elfogadhatónak tartja az iskolai és a felnőtt szakképzés szerepének újragondolását, az érettségit adó szakképzés előtérbe kerülését, az átjárhatóság, az alapkészségek megerősítésének támogatását, a szakgimnáziumi érettségi átalakítását, az újfajta, rugalmas képzési formák (műhelyiskola, orientációs évfolyam) megjelenését, a tankötelezettség végzettséghez kötését, az ösztöndíjrendszer átalakítását és kiterjesztését.
Elfogadhatatlannak tartják azonban, hogy „egy személytelen teszt – a nyolcadikos kompetenciamérés – alapján kerülhessen be valaki szakmai képzésbe, és megszűnjön a szakképzési és a gimnáziumi felvételi eljárás egysége”. Szintén elutasítják, hogy a gimnáziumi képzéseken keretszámot határozzanak meg, hogy kihagyják a szakiskolákat, vagyis a korábbi speciális szakiskolákat a szakképzés rendszeréből, ez ugyanis rontaná az integráltan nem oktatható, de munkaképes tanulók munkaerőpiaci esélyeit. Elfogadhatatlan a CKP szerint, hogy a szakmunkásképzés után megszűnjön a nappali érettségiszerzés lehetősége, a mostani szakközépiskola szakképző iskolává átnevezését a félreérthetőség miatt, valamint azt, hogy az orientációs évfolyam kizárólag a kompetenciavizsgán gyengén szereplőknek legyen elérhető.
„Az írásos anyagban ugyan nem szerepelnek határidők, azonban a SZIT-en (a Szakképzési Innovációs Tanács ülésein) és más fórumokon is elhangzott, hogy a 2020/2021-es tanévet már az új rendszerben kívánják elindítani, és az átalakításhoz szükséges 3 törvény- és 19 rendeletmódosítást minél hamarabb, lehetőleg még a tavaszi/nyári törvénykezési időszakban meg kívánják hozni. (A stratégiában megjelenő indikátorok tervezett megvalósulási határideje számunkra nem ismert.) Az előkészítettség jelenlegi állapota mellett ez - még ha sikerülne is a jogszabályoknak megfelelő határidőket betartani – biztos kudarcot jelent” – írják, hozzátéve: lehetnek olyan elemei a stratégiának, amelyek a 2020/21-es tanévtől, sőt olyanok is, amelyek már korábban is bevezethetők, az egész rendszert nem lehet bevezetni a 2021/22-es tanévet megelőzően.
„Az újfajta megoldásokat (orientációs, ill. átvezető évfolyamok, műhelyiskola stb.) a stratégia szerint – helyesen – pilot jelleggel kezdik bevezetni. Fontos, hogy ezek a pilotok csak ott induljanak el, ahol ennek a személyi és tárgyi feltételei rendelkezésre állnak, és ahol a vezetés, a tanárok és a diákok is önkéntesen, a célokkal egyetértve vállalják a részvételt” – írják.
Műhelyiskolákat hoznak létre a lemorzsolódó diákoknak: kevés közismeret, sok szakma
Aki végzettség nélkül hagyja el az iskolai rendszerű szakképzést, a műhelyiskolában szerezheti meg a szakmai végzettséget - jelentette be néhány napja az innovációs és technológiai miniszter. Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a részletekről is beszélt a Magyar Nemzetnek.
„Nem látszik biztosíték arra, hogy a leírt elképzelések valóban megvalósíthatók. Egyelőre a finanszírozási háttér biztosítottsága sem egyértelmű – de ennél nagyobb gond, hogy nem létezik egy átfogó helyzetelemzés és egy tartalmi, pedagógiai fejlesztési terv” – olvasható az állásfoglalásban, amelyben arra is kitérnek, hogy a sikeresség feltétele a megfelelő előkészítés, az érintettek bevonása, számukra választási lehetőség és a megvalósítás során egyéni és intézményi szinten szakmai segítség, facilitálás biztosítása.
Hiányolják a szakképzési stratégiából többek között a szakképzésből felsőoktatásba jutás segítésének módszerét, a CKP szerint ezt az általános felvételi eljáráson belül kell szabályozni, a nagyobb arányú továbbtanulás legfontosabb eszköze a továbbtanulás nyelvvizsgához kötésének eltörlése és az államilag finanszírozott helyek számának a növelése. Ugyancsak hiányzik a dokumentumból például a szakközépiskolai (régi nevén szakiskolai/szakmunkás, javasolt nevén szakképző iskolai) képzés tartalmának meghatározása, a közismereti tartalom és a szakmafüggetlen kompetenciák kialakításának kérdése, a Nemzeti alaptanterv és a stratégiában leírtak illeszkedése.
A teljes állásfoglalást itt olvashatjátok el.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
