Miért ne igazolhatnának akár 15 nap hiányzást a szülők?

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete arra kéri az óvodák és iskolák vezetőit, hogy a jelenlegi három napnál többet, akár tizenötöt is igazolhassanak a szülők. Jó megoldás lenne, ha ezt bevezetnék az iskolák? Erről kérdeztük az Eduline olvasóit.

  • Eduline

Az Eduline Facebook-oldalán szavazók 78 százaléka szerint mindenki jól járna azzal, ha akár tizenöt napot is igazolhatnának a szülők.

„Egy két "könnyebb" betegség több is lehet egy éven belül, mint egyszer három nap. Egy náthás gyereknek sem jó (sem magának a betegnek, sem a társainak, sem a pedagógusoknak) közösségbe menni.  Náthát, influenzát - és még jó pár betegséget tud gyógyítani a szülő (...) Ráadásul elég kevés a gyermekorvos, sok beteg jut egy-egy rendelésre. Így kevesebb beteg lenne a várókban, hamarabb sorra kerülnének, és főleg: az orvosnak több ideje maradna a súlyosan beteg gyerekekre. Na, és a "saját gyerekünk" nem fertőződne felül, amikor az igazolásért kell sorban várni” – fejtette ki véleményét egyik olvasónk.

Szülői igazolások: két iskolában már változtattak a szabályokon

Vannak olyan oktatási intézmények, amelyek már változtattak a szabályozásukon, egy pomázi és egy tiszaújvárosi iskolában félévente öt nap hiányzást igazolhat a szülő - mondta a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke.

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, ezzel a változtatással nemcsak a felesleges orvosi vizsgálatok számát lehetne csökkenteni, hanem például a néhánynapos nyaralást, a sportversenyt vagy a nyelvvizsgára való felkészülést sem kellene betegség címszó alatt igazolni.

Az oktatási államtitkár már többször közölte: a szülők által igazolható napok száma egyetlen rendeletben sincs rögzítve, ezt tehát minden iskola egyénileg határozza meg. Ezért a Házi Gyermekorvosok Egyesülete arra kéri az intézményeket, hogy módosítsák a házirendjüket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.