Miért ne igazolhatnának akár 15 nap hiányzást a szülők?

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete arra kéri az óvodák és iskolák vezetőit, hogy a jelenlegi három napnál többet, akár tizenötöt is igazolhassanak a szülők. Jó megoldás lenne, ha ezt bevezetnék az iskolák? Erről kérdeztük az Eduline olvasóit.

  • Eduline

Az Eduline Facebook-oldalán szavazók 78 százaléka szerint mindenki jól járna azzal, ha akár tizenöt napot is igazolhatnának a szülők.

„Egy két "könnyebb" betegség több is lehet egy éven belül, mint egyszer három nap. Egy náthás gyereknek sem jó (sem magának a betegnek, sem a társainak, sem a pedagógusoknak) közösségbe menni.  Náthát, influenzát - és még jó pár betegséget tud gyógyítani a szülő (...) Ráadásul elég kevés a gyermekorvos, sok beteg jut egy-egy rendelésre. Így kevesebb beteg lenne a várókban, hamarabb sorra kerülnének, és főleg: az orvosnak több ideje maradna a súlyosan beteg gyerekekre. Na, és a "saját gyerekünk" nem fertőződne felül, amikor az igazolásért kell sorban várni” – fejtette ki véleményét egyik olvasónk.

Szülői igazolások: két iskolában már változtattak a szabályokon

Vannak olyan oktatási intézmények, amelyek már változtattak a szabályozásukon, egy pomázi és egy tiszaújvárosi iskolában félévente öt nap hiányzást igazolhat a szülő - mondta a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke.

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, ezzel a változtatással nemcsak a felesleges orvosi vizsgálatok számát lehetne csökkenteni, hanem például a néhánynapos nyaralást, a sportversenyt vagy a nyelvvizsgára való felkészülést sem kellene betegség címszó alatt igazolni.

Az oktatási államtitkár már többször közölte: a szülők által igazolható napok száma egyetlen rendeletben sincs rögzítve, ezt tehát minden iskola egyénileg határozza meg. Ezért a Házi Gyermekorvosok Egyesülete arra kéri az intézményeket, hogy módosítsák a házirendjüket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.