"Egészen biztosan nem mondhatjuk azt, hogy az életpályamodell sikeres"

"Az életpályamodell tantestületeket vert szét, pedig ha jó oktatást akarunk, akkor a legfontosabb a csapatmunka lenne. Együtt, egymással a gyerekekért" - reagált egy pedagógus a Civil Közoktatási Platform oldalán Rétvári Bence nyilatkozatára. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétvégén úgy fogalmazott, sikeres a pedagógus-életpályamodell, eddig több mint 55 ezren léptek a pedagógus II fokozatba.

  • Eduline

„Amikor a jóval többet kereső, önjelölt, 2×30 órában képzett, 18 kontaktórát tartó minősítők döntik el a szakadásig dolgozó – akár már 30+ évet is ledolgozó – kollégáikról, hogy alkalmasak-e arra a pályára, amiben évtizedek óta helytállnak úgy, hogy mindezt felsőoktatási intézmények tucatjai, szülők, gyerekek, vezetők, kollégák is tanúsíthatják, akkor egészen biztosan nem mondhatjuk azt, hogy az életpályamodell sikeres” – írja egy vidéki szakgimnáziumi tanár a pedagógus-életpályamodellről a Civil Közoktatási Platform oldalán.

A pedagógus hozzáteszi: 2022-ig kötelező lesz mindenkinek a magasabb, vagyis a pedagógus 2 fokozatba lépnie, ugyanis a törvény szerint maximum kilenc évig maradhat valaki a pedagógus 1 fokozatban.

„Nehéz helyzet elé állítják a - még a pályán lévő - pedagógusokat, hiszen a megemelt kontaktórák (22-26), plusz a rengeteg ingyen (!) helyettesítés mellett kényszerítik őket erre a lépésre, annak ellenére, hogy a 2019. évi a pedagógusminősítésre jelentkezés különös feltételeit tartalmazó OH által kiadott tájékoztatóban szerepel ez a mondat: a minősítések lebonyolítása terheket ró az eljárás valamennyi szereplőjére, ezért kérjük, hogy a jelentkező pedagógusok – számolva a minősítési eljárással járó többletfeladatokkal – a körülményeket alaposan mérlegelve döntsenek a jelentkezésüket illetően!” – írja.

Itt vannak a részletek a pedagógusok 2020-as minősítési eljárásáról

Közzétette a pedagógusok 2020-as minősítési eljárásáról a legfontosabb információkat az Oktatási Hivatal.

Változás előtt az életpályamodell?

Bódis József oktatási államtitkár a Karc FM-nek egyébként úgy nyilatkozott, hogy a pedagógus-életpályamodell bevezetése az előző választási ciklusban nagy előrelépés volt, de ennek megújítására van szükség.

A Nemzeti Pedagóguskar is azt szeretné, ha módosítanának az életpályamodellen, Horváth Péter a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, többek között azt szeretnék elérni, hogy a pedagógus II és a mestertanár közé építsenek be még egy fokozatot, ez lehetne a pedagógus III kategória. A pedagóguskar elnöke hozzátette: minderről folyamatosan tárgyalnak a kormányzattal, úgy látják, a szaktárca tisztában van a tanártársadalom problémáival, igyekszik reagálni az igényekre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.