"Egészen biztosan nem mondhatjuk azt, hogy az életpályamodell sikeres"

"Az életpályamodell tantestületeket vert szét, pedig ha jó oktatást akarunk, akkor a legfontosabb a csapatmunka lenne. Együtt, egymással a gyerekekért" - reagált egy pedagógus a Civil Közoktatási Platform oldalán Rétvári Bence nyilatkozatára. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétvégén úgy fogalmazott, sikeres a pedagógus-életpályamodell, eddig több mint 55 ezren léptek a pedagógus II fokozatba.

  • Eduline

„Amikor a jóval többet kereső, önjelölt, 2×30 órában képzett, 18 kontaktórát tartó minősítők döntik el a szakadásig dolgozó – akár már 30+ évet is ledolgozó – kollégáikról, hogy alkalmasak-e arra a pályára, amiben évtizedek óta helytállnak úgy, hogy mindezt felsőoktatási intézmények tucatjai, szülők, gyerekek, vezetők, kollégák is tanúsíthatják, akkor egészen biztosan nem mondhatjuk azt, hogy az életpályamodell sikeres” – írja egy vidéki szakgimnáziumi tanár a pedagógus-életpályamodellről a Civil Közoktatási Platform oldalán.

A pedagógus hozzáteszi: 2022-ig kötelező lesz mindenkinek a magasabb, vagyis a pedagógus 2 fokozatba lépnie, ugyanis a törvény szerint maximum kilenc évig maradhat valaki a pedagógus 1 fokozatban.

„Nehéz helyzet elé állítják a - még a pályán lévő - pedagógusokat, hiszen a megemelt kontaktórák (22-26), plusz a rengeteg ingyen (!) helyettesítés mellett kényszerítik őket erre a lépésre, annak ellenére, hogy a 2019. évi a pedagógusminősítésre jelentkezés különös feltételeit tartalmazó OH által kiadott tájékoztatóban szerepel ez a mondat: a minősítések lebonyolítása terheket ró az eljárás valamennyi szereplőjére, ezért kérjük, hogy a jelentkező pedagógusok – számolva a minősítési eljárással járó többletfeladatokkal – a körülményeket alaposan mérlegelve döntsenek a jelentkezésüket illetően!” – írja.

Itt vannak a részletek a pedagógusok 2020-as minősítési eljárásáról

Közzétette a pedagógusok 2020-as minősítési eljárásáról a legfontosabb információkat az Oktatási Hivatal.

Változás előtt az életpályamodell?

Bódis József oktatási államtitkár a Karc FM-nek egyébként úgy nyilatkozott, hogy a pedagógus-életpályamodell bevezetése az előző választási ciklusban nagy előrelépés volt, de ennek megújítására van szükség.

A Nemzeti Pedagóguskar is azt szeretné, ha módosítanának az életpályamodellen, Horváth Péter a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, többek között azt szeretnék elérni, hogy a pedagógus II és a mestertanár közé építsenek be még egy fokozatot, ez lehetne a pedagógus III kategória. A pedagóguskar elnöke hozzátette: minderről folyamatosan tárgyalnak a kormányzattal, úgy látják, a szaktárca tisztában van a tanártársadalom problémáival, igyekszik reagálni az igényekre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.