A gyerekek közül több tízezren, a felnőttek közül viszont csak néhányan százan kapnak logopédiai ellátást.
Magyarországon jelenleg 80 ezer gyermek kap egyre magasabb színvonalú logopédiai ellátást a pedagógiai szakszolgálatoknál, a felnőttek közül viszont csupán néhány száz részesül logopédiai ellátásban, éppen ezért ezen a területen nagy szükség lenne a fejlesztésre, bővítésre - mondta Fehérné Kovács Zsuzsanna, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetségének elnöke a logopédia európai napja alkalmából rendezett fórum előtt.
Véleménye szerint a gyermekkori fejlődési zavarok ellátására országszerte megfelelő intézményhálózat és szakembergárda áll rendelkezésre, a felnőtteknél azonban a szerzett nyelvi zavarok ellátásának még sokat kell fejlődnie. Ilyen szerzett nyelvi zavar léphet fel egyes az életkor előrehaladtával jelentkező betegségeknél, de akár egy baleset után is, ahol szintén szükség lehet logopédus szakember segítségére - mondta.
Közölte: a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségét célzó közalapítványban jelenleg is zajlik egy kísérleti program, amelynek tapasztalatai alapján kiépíthető lesz a felnőttellátó-rendszer is.
A szakmai szövetség elnöke reményét fejezte ki, hogy hamarosan megkezdődhet a logopédus szakemberek egyetemi szintű képzése, amelynek akkreditációja már megtörtént. Fontos, hogy ezek a szakemberek azután helyet kapjanak az egészségügyben, a szociális ellátórendszerben vagy akár a köznevelésben - mondta.
Hiány lesz logopédusokból, több egyetemen fognak képzések indulni
Képzéssel növelnék a logopédusok számát, a tudományegyetemeket az oktatási kormányzat arra kéri, indítsanak ilyen típusú szakokat - írta a Magyar Nemzet szerdán.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
