Kevés felnőtt kap logopédiai kezelést

A gyerekek közül több tízezren, a felnőttek közül viszont csak néhányan százan kapnak logopédiai ellátást.

  • MTI

Magyarországon jelenleg 80 ezer gyermek kap egyre magasabb színvonalú logopédiai ellátást a pedagógiai szakszolgálatoknál, a felnőttek közül viszont csupán néhány száz részesül logopédiai ellátásban, éppen ezért ezen a területen nagy szükség lenne a fejlesztésre, bővítésre - mondta Fehérné Kovács Zsuzsanna, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetségének elnöke a logopédia európai napja alkalmából rendezett fórum előtt.

Véleménye szerint a gyermekkori fejlődési zavarok ellátására országszerte megfelelő intézményhálózat és szakembergárda áll rendelkezésre, a felnőtteknél azonban a szerzett nyelvi zavarok ellátásának még sokat kell fejlődnie. Ilyen szerzett nyelvi zavar léphet fel egyes az életkor előrehaladtával jelentkező betegségeknél, de akár egy baleset után is, ahol szintén szükség lehet logopédus szakember segítségére - mondta.

Közölte: a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségét célzó közalapítványban jelenleg is zajlik egy kísérleti program, amelynek tapasztalatai alapján kiépíthető lesz a felnőttellátó-rendszer is.

A szakmai szövetség elnöke reményét fejezte ki, hogy hamarosan megkezdődhet a logopédus szakemberek egyetemi szintű képzése, amelynek akkreditációja már megtörtént. Fontos, hogy ezek a szakemberek azután helyet kapjanak az egészségügyben, a szociális ellátórendszerben vagy akár a köznevelésben - mondta.

Hiány lesz logopédusokból, több egyetemen fognak képzések indulni

Képzéssel növelnék a logopédusok számát, a tudományegyetemeket az oktatási kormányzat arra kéri, indítsanak ilyen típusú szakokat - írta a Magyar Nemzet szerdán.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.