Ki vállal felelősséget kiutazásért és a külföldi nyelvtanfolyamok szakmai színvonaláért? A Szülői Hang Közösség arra kéri a kormányt, hogy a szakmai szervezetek és az iskolák bevonásával dolgozzon ki alapos és átfogó nyelvoktatás-fejlesztési programot.
Nemrég jelentették be, hogy 90 milliárd forintot költ a kormány 2020-tól a kilencedikes és tizenegyedikes diákok - kétszer kéthetes - külföldi nyelvtanfolyamára. Ez évente körülbelül 140 ezer diákot érint.
Szülőként elsődleges, hogy a teljes kiutazásért és annak szakmai színvonaláért felelősséget vállaló nemzetközi szervezeti háttér biztosított, átlátható és mindenki számára megismerhető legyen, egyértelműen megállapítva, hogy ki az a személy, aki a külföldre utazó gyermekért felelősséget vállal.
Ha családoknál szállásolják el a gyerekeket, a legjobb szándék mellett is adódhatnak komoly problémák, melyek megelőzése és kiszűrése komoly szakmai és emberi odafigyelést követel a szervezők részéről - emelik ki Szülői Hang Közösség.
Szerintük ezek a felelősségek nem háríthatóak a fogadó családokra illetve iskolákra, hiszen a szülők velük nem állnak közvetlen kapcsolatban. A magyarországi iskoláknak sem lehetősége, sem eszköze nincs ahhoz, hogy külföldi fogadó családokért és iskolákért lelkiismeretesen felelősséget tudjanak vállalni.
Jelenleg nem látszik, hogy a kormányzat hogyan tud garanciát nyújtani 140 ezer gyerek biztonságos és színvonalas kiutaztatására, tekintve, hogy az ehhez szükséges belföldi és külföldi szervezeti háttér láthatóan még a tervek szintjén sincs meg. Ezért arra kérik a kormányt, hogy a szakmai szervezetek és az iskolák bevonásával dolgozzon ki alapos és átfogó nyelvoktatás-fejlesztési programot.
Itt vannak az újabb részletek a külföldi nyelvtanfolyamokról
A külföldi nyelvtanfolyamokon a teljes ellátást és az útiköltséget is finanszírozzák majd - többek között erről beszélt Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár.
És mi a helyzet a hazai nyelvoktatással?
Nem titok, hogy komoly hiányosságok tapasztalhatók az iskolai nyelvoktatásban. A szülők 9%-ban számoltak be tanárhiányról az angol nyelv esetében, amikor az előző évben legalább két héten keresztül nem volt érdemi oktatás; a gimnáziumokban ez az arány 11%, a szakképzésben 14%.
Mindezek oda vezetnek, hogy a hazai nyelvoktatás hiányosságai miatt a gyerekek sokszor nem sajátítják el azokat a nyelvi alapokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy valóban sikeres legyen a nyelvtanulás szempontjából egy külföldi utazás - írják.
Félő azonban, hogy pont azok maradnak ki vagy profitálnak keveset a programból, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a segítségre a nyelvtanuláshoz, és akiknek más lehetőség nem adott az egyéni fejlesztésre. Ezt elkerülendő, javasoljuk, hogy a kormány bővítse ki a programot további lehetőségekkel. Illetve tegyék lehetővé, hogy helyi szinten az iskola és a szülők közösen döntsenek, hiszen ők ismerik legjobban a gyerekeket, az igényeket és a körülményeket - hangsúlyozzák.
Nem jó döntés nyelvvizsgához kötni a felvételit: így szavaztak az Eduline-olvasók
2020-tól csak azok juthatnak be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy emelt szintű érettségijük és egy B2-es, komplex nyelvvizsgájuk. Facebook-követőinktől azt kérdeztük, jogos elvárásnak tartják-e, hogy csak nyelvvizsgával lehet majd felvételizni a felsőoktatásba.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
