Nemrég jelentették be, hogy 90 milliárd forintot költ a kormány 2020-tól a kilencedikes és tizenegyedikes diákok - kétszer kéthetes - külföldi nyelvtanfolyamára. Ez évente körülbelül 140 ezer diákot érint.
Szülőként elsődleges, hogy a teljes kiutazásért és annak szakmai színvonaláért felelősséget vállaló nemzetközi szervezeti háttér biztosított, átlátható és mindenki számára megismerhető legyen, egyértelműen megállapítva, hogy ki az a személy, aki a külföldre utazó gyermekért felelősséget vállal.
Ha családoknál szállásolják el a gyerekeket, a legjobb szándék mellett is adódhatnak komoly problémák, melyek megelőzése és kiszűrése komoly szakmai és emberi odafigyelést követel a szervezők részéről - emelik ki Szülői Hang Közösség.
Szerintük ezek a felelősségek nem háríthatóak a fogadó családokra illetve iskolákra, hiszen a szülők velük nem állnak közvetlen kapcsolatban. A magyarországi iskoláknak sem lehetősége, sem eszköze nincs ahhoz, hogy külföldi fogadó családokért és iskolákért lelkiismeretesen felelősséget tudjanak vállalni.
Jelenleg nem látszik, hogy a kormányzat hogyan tud garanciát nyújtani 140 ezer gyerek biztonságos és színvonalas kiutaztatására, tekintve, hogy az ehhez szükséges belföldi és külföldi szervezeti háttér láthatóan még a tervek szintjén sincs meg. Ezért arra kérik a kormányt, hogy a szakmai szervezetek és az iskolák bevonásával dolgozzon ki alapos és átfogó nyelvoktatás-fejlesztési programot.
A külföldi nyelvtanfolyamokon a teljes ellátást és az útiköltséget is finanszírozzák majd - többek között erről beszélt Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár.
És mi a helyzet a hazai nyelvoktatással?
Nem titok, hogy komoly hiányosságok tapasztalhatók az iskolai nyelvoktatásban. A szülők 9%-ban számoltak be tanárhiányról az angol nyelv esetében, amikor az előző évben legalább két héten keresztül nem volt érdemi oktatás; a gimnáziumokban ez az arány 11%, a szakképzésben 14%.
Mindezek oda vezetnek, hogy a hazai nyelvoktatás hiányosságai miatt a gyerekek sokszor nem sajátítják el azokat a nyelvi alapokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy valóban sikeres legyen a nyelvtanulás szempontjából egy külföldi utazás - írják.
Félő azonban, hogy pont azok maradnak ki vagy profitálnak keveset a programból, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a segítségre a nyelvtanuláshoz, és akiknek más lehetőség nem adott az egyéni fejlesztésre. Ezt elkerülendő, javasoljuk, hogy a kormány bővítse ki a programot további lehetőségekkel. Illetve tegyék lehetővé, hogy helyi szinten az iskola és a szülők közösen döntsenek, hiszen ők ismerik legjobban a gyerekeket, az igényeket és a körülményeket - hangsúlyozzák.
2020-tól csak azok juthatnak be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy emelt szintű érettségijük és egy B2-es, komplex nyelvvizsgájuk. Facebook-követőinktől azt kérdeztük, jogos elvárásnak tartják-e, hogy csak nyelvvizsgával lehet majd felvételizni a felsőoktatásba.
