Ilyen a hażafias nevelés külföldön: sorkatonaság, cserkészek és oktatási stratégiák

Jelenleg tesztelik hazánkban a honvédelmi ismeretek tantárgyat középiskolai oktatásban. Miközben vegyes fogadtatásban részesült a hazafias és honvédelmi nevelés fókuszba kerülése, kevés információ érhető el arról, mi is a helyzet más országokban. Most többet tudhattok meg erről.

  • Eduline

Vajon külföldön hogyan állnak a kérdéshez? Mely országok fektetnek nagy hangsúlyt a hazafias nevelésre? A Modern Iskola nemzetközi körképéből kiderül.

Az Egyesült Államokban nincs állami program a hazafias oktatás fejlesztésére, ám a cserkészszövetségeknek több mint négymillió tagjuk van. Japánban ezzel elletétben 11 éves kortól minden tanuló „hazafiság” ismereteit osztályozzák, 2002-ben a japán kormány ugyanis kidolgozott egy tantervet, amelyben „az ország érinti mély hazaszeretet érzésen felkeltését" a középiskolák hatéves képzési programjának fő céljaként határozták meg.

Németországban a legnépszerűbb szolgáltatások között szerepel a „önkéntes szociális év” és az „önkéntes ökológiai év”. Ezeket a programokat azért hozták léte, hogy bevonják a tanulókat a társadalmi és ökológiai tevékenységekbe, miközben az önkéntesek fizetést is kapnak részvételükért.

Stratégiát készítenek a diákok hazafias és honvédelmi neveléséről

Két tárcaközi munkacsoport dolgozik a hazafias és honvédelmi nevelés kidolgozásán - ezt mondta Simicskó István kormánybiztos a Magyar Nemzetnek.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.