Jelenleg tesztelik hazánkban a honvédelmi ismeretek tantárgyat középiskolai oktatásban. Miközben vegyes fogadtatásban részesült a hazafias és honvédelmi nevelés fókuszba kerülése, kevés információ érhető el arról, mi is a helyzet más országokban. Most többet tudhattok meg erről.
Vajon külföldön hogyan állnak a kérdéshez? Mely országok fektetnek nagy hangsúlyt a hazafias nevelésre? A Modern Iskola nemzetközi körképéből kiderül.
Az Egyesült Államokban nincs állami program a hazafias oktatás fejlesztésére, ám a cserkészszövetségeknek több mint négymillió tagjuk van. Japánban ezzel elletétben 11 éves kortól minden tanuló „hazafiság” ismereteit osztályozzák, 2002-ben a japán kormány ugyanis kidolgozott egy tantervet, amelyben „az ország érinti mély hazaszeretet érzésen felkeltését" a középiskolák hatéves képzési programjának fő céljaként határozták meg.
Németországban a legnépszerűbb szolgáltatások között szerepel a „önkéntes szociális év” és az „önkéntes ökológiai év”. Ezeket a programokat azért hozták léte, hogy bevonják a tanulókat a társadalmi és ökológiai tevékenységekbe, miközben az önkéntesek fizetést is kapnak részvételükért.
Stratégiát készítenek a diákok hazafias és honvédelmi neveléséről
Két tárcaközi munkacsoport dolgozik a hazafias és honvédelmi nevelés kidolgozásán - ezt mondta Simicskó István kormánybiztos a Magyar Nemzetnek.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
