Jelenleg tesztelik hazánkban a honvédelmi ismeretek tantárgyat középiskolai oktatásban. Miközben vegyes fogadtatásban részesült a hazafias és honvédelmi nevelés fókuszba kerülése, kevés információ érhető el arról, mi is a helyzet más országokban. Most többet tudhattok meg erről.
Vajon külföldön hogyan állnak a kérdéshez? Mely országok fektetnek nagy hangsúlyt a hazafias nevelésre? A Modern Iskola nemzetközi körképéből kiderül.
Az Egyesült Államokban nincs állami program a hazafias oktatás fejlesztésére, ám a cserkészszövetségeknek több mint négymillió tagjuk van. Japánban ezzel elletétben 11 éves kortól minden tanuló „hazafiság” ismereteit osztályozzák, 2002-ben a japán kormány ugyanis kidolgozott egy tantervet, amelyben „az ország érinti mély hazaszeretet érzésen felkeltését" a középiskolák hatéves képzési programjának fő céljaként határozták meg.
Németországban a legnépszerűbb szolgáltatások között szerepel a „önkéntes szociális év” és az „önkéntes ökológiai év”. Ezeket a programokat azért hozták léte, hogy bevonják a tanulókat a társadalmi és ökológiai tevékenységekbe, miközben az önkéntesek fizetést is kapnak részvételükért.
Stratégiát készítenek a diákok hazafias és honvédelmi neveléséről
Két tárcaközi munkacsoport dolgozik a hazafias és honvédelmi nevelés kidolgozásán - ezt mondta Simicskó István kormánybiztos a Magyar Nemzetnek.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
