Jelenleg tesztelik hazánkban a honvédelmi ismeretek tantárgyat középiskolai oktatásban. Miközben vegyes fogadtatásban részesült a hazafias és honvédelmi nevelés fókuszba kerülése, kevés információ érhető el arról, mi is a helyzet más országokban. Most többet tudhattok meg erről.
Vajon külföldön hogyan állnak a kérdéshez? Mely országok fektetnek nagy hangsúlyt a hazafias nevelésre? A Modern Iskola nemzetközi körképéből kiderül.
Az Egyesült Államokban nincs állami program a hazafias oktatás fejlesztésére, ám a cserkészszövetségeknek több mint négymillió tagjuk van. Japánban ezzel elletétben 11 éves kortól minden tanuló „hazafiság” ismereteit osztályozzák, 2002-ben a japán kormány ugyanis kidolgozott egy tantervet, amelyben „az ország érinti mély hazaszeretet érzésen felkeltését" a középiskolák hatéves képzési programjának fő céljaként határozták meg.
Németországban a legnépszerűbb szolgáltatások között szerepel a „önkéntes szociális év” és az „önkéntes ökológiai év”. Ezeket a programokat azért hozták léte, hogy bevonják a tanulókat a társadalmi és ökológiai tevékenységekbe, miközben az önkéntesek fizetést is kapnak részvételükért.
Stratégiát készítenek a diákok hazafias és honvédelmi neveléséről
Két tárcaközi munkacsoport dolgozik a hazafias és honvédelmi nevelés kidolgozásán - ezt mondta Simicskó István kormánybiztos a Magyar Nemzetnek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
