Általánosítások helyett tényekre, adatokra alapozva kezdődjön érdemi párbeszéd a szakképzés átalakításáról – többek között ezt kéri a Pedagógusok Szakszervezete az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól.
A tanulókat, az iskolában foglalkoztatottakat és az iskolákat is helyezzék a párbeszéd középpontjába. Általánosítások és bemondással megfogalmazott előítéletek helyett tényekre, adatokra alapozott érdemi párbeszéd kezdődjön – írja a szakszervezet hétfői közleményében.
Hozzáteszik: azt is kérik az innovációs minisztériumtól, hogy „prekoncepciók és közhelyek felsorakoztatása helyett valós problémák megoldására szülessen a stratégia, szakmai alapon szervezzék újra a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetet, hagyjanak időt a kiérlelt döntésekre, ne szülessenek megint átmeneti megoldások - a magyar szakképzés és felnőttképzés konszolidáció után kiált”.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az innovációs minisztérium számára készült szakképzési stratégia a Népszava információi szerint elismeri: az eddigi szakképzési politika totális kudarc. A középfokú oktatásban a szakközépiskolák és szakgimnáziumok népszerűsége csökken, a 2015/2016-os tanévben már többen tanultak gimnáziumban, mint szakgimnáziumban.
A dokumentum többek között azt javasolja, emeljék 17 évre a tankötelezettségi korhatárt. Az innovációs minisztérium a cikk megjelenése után közleményt adott ki, abban azt írták, nem tervezik a tankötelezettségi korhatár emelését.
17 évre emelik a tankötelezettségi korhatárt?
Tizenhét évre emelnék a tankötelezettség korhatárát - ez derül ki a Népszava birtokába jutott szakképzési háttéranyagból.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
