Általánosítások helyett tényekre, adatokra alapozva kezdődjön érdemi párbeszéd a szakképzés átalakításáról – többek között ezt kéri a Pedagógusok Szakszervezete az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól.
A tanulókat, az iskolában foglalkoztatottakat és az iskolákat is helyezzék a párbeszéd középpontjába. Általánosítások és bemondással megfogalmazott előítéletek helyett tényekre, adatokra alapozott érdemi párbeszéd kezdődjön – írja a szakszervezet hétfői közleményében.
Hozzáteszik: azt is kérik az innovációs minisztériumtól, hogy „prekoncepciók és közhelyek felsorakoztatása helyett valós problémák megoldására szülessen a stratégia, szakmai alapon szervezzék újra a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetet, hagyjanak időt a kiérlelt döntésekre, ne szülessenek megint átmeneti megoldások - a magyar szakképzés és felnőttképzés konszolidáció után kiált”.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az innovációs minisztérium számára készült szakképzési stratégia a Népszava információi szerint elismeri: az eddigi szakképzési politika totális kudarc. A középfokú oktatásban a szakközépiskolák és szakgimnáziumok népszerűsége csökken, a 2015/2016-os tanévben már többen tanultak gimnáziumban, mint szakgimnáziumban.
A dokumentum többek között azt javasolja, emeljék 17 évre a tankötelezettségi korhatárt. Az innovációs minisztérium a cikk megjelenése után közleményt adott ki, abban azt írták, nem tervezik a tankötelezettségi korhatár emelését.
17 évre emelik a tankötelezettségi korhatárt?
Tizenhét évre emelnék a tankötelezettség korhatárát - ez derül ki a Népszava birtokába jutott szakképzési háttéranyagból.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Csalódottságát fejezte ki Pankotai Lili, amiért Magyar Péter a franciaországi tüntetések kapcsán a szigorú migrációs politika szükségességét hangsúlyozta.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
