Rendkívüli szünetet rendeltek el két lábatlani óvodában

Tömeges rosszullét miatt zárva tart két óvoda hétfőn Lábatlanban.

  • MTI

Ráczné Fülöp Erzsébet, az intézmény vezetője az MTI-nek elmondta: a lábatlani Zengő Óvodába és tagintézményébe járó gyermekek és a dolgozók közül 80-an, valamint több szülő is rosszul lett szombat reggelre, ezért hétfőre szünetet rendeltek el. Tájékoztatása szerint a rosszullét a gyermekek és a dolgozók felét érintette. 

A vezető hozzátette, többen arra gyanakodtak, hogy az étel okozta a tüneteket, de ez nem egyértelmű. Olyanok is megbetegedtek ugyanis, akik nem kerültek kapcsolatba az étellel, illetve azok között is vannak tünetmentesek, akik abból fogyasztottak.

Az óvodában jelenleg az egészséges dolgozók fertőtlenítenek és a tiszti főorvos állásfoglalásától teszik függővé a további intézkedéseket. Az MTI információi szerint a megyei tiszti főorvos hétfő délelőtt vizsgálatot kezdett az intézményekbe ételt szállító vállalkozásnál.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.