A központi középiskolai felvételi vizsga országos eredményeire még várni kell, de több középiskola már közzétette az átlageredményeket.
Január 19-én írták meg a központi középiskolai felvételit azok a diákok, akik 9. évfolyamra, valamint a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba szeretnének jelentkezni. Az írásbeli felvételin a diákoknak magyar nyelvből és matematikából kellett kitölteniük egy-egy tesztet. Összesen 100 pontot lehetett szerezni – 50-50 pontot tárgyanként. Bár az idei országos átlagokra még várni kell, egyes középiskolák már nyilvánosságra hozták saját eredményeiket.
Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban 403 hatodikos és 336 nyolcadikos írta meg központi felvételit. A hatodikos vizsgázók magyarból átlagosan 30,8 pontot, míg matematikából 27,1 pontot szereztek. A nyolcadikosoknál az átlageredmény magyarból 34,2 pont, matekból pedig 28,1 pont.
A Toldy Ferenc Gimnáziumban idén 217 tanuló írta meg a felvételi tesztet. A diákoknak magyar nyelvből átlagosan 33,5 pontot, míg matematikából 29,5 pontot sikerült elérniük. Az összesített átlag 63 pont.
A budapesti Eötvös József Gimnáziumban 177 hatodikos tanuló írt központi felvételi dolgozatot. A magyartesztek átlaga 33,2 pont, matematikából 30,6 pont. Az összesített átlag 63,8 pont. A nyolcadikosok közül 65-en írtak itt felvételit. Ők magyarból átlag 39,6 pontot, míg matekból 35,6 pontot értek el. Az összesített átlag 75,1 pont.
A győri Révai Miklós Gimnáziumban 164 hatodikos és 118 nyolcadikos írta meg a felvételit. A hatodikosok körében magyar nyelvből 34, matekból pedig 28 lett az átlagpontszám. A nyolcadikosoknál ez az eredmény magyarból 37 pont, matekból 30 pont.
Megvannak a középiskolai írásbeli felvételi megoldásai - itt találjátok
55 ezer nyolcadikos írta meg ma délelőtt a középiskolai központi felvételit, az Oktatási Hivatal pedig már közzétette a feladatsort és a megoldásokat is.
A székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban a hatodikos tanulók átlagosan 32,7 pontot értek el magyarból, és 29,0 pontot szereztek matematikából. A nyolcadikosok átlageredménye magyarból 32,6 pont, matematikából 22,1 pont.
Az Óbudai Árpád Gimnáziumban a hatodikosok átlagosan 28,7 pontot értek el magyarból és 26,0 pontot matekból. Az összesített pontszám 57,7. A nyolcadikosok körében a magyar átlaga 32,4 pont, a matematikáé pedig 25,6 pont. Az átlagos összpontszám 58,0 pont.
A soproni Széchenyi István Gimnáziumban a hatodikosok magyaros átlaga 25,0 pont, a mateké 21,9. A nyolcadikosok átlageredménye magyarból 34,6 pont, míg matematikából 23,6 pont.
A VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban a központi felvételi átlageredménye 60 pont lett. Magyar nyelvből 33, matematikából 27 pont az átlag.
Milyen volt a tavalyi átlageredmény?
Tavaly országos szinten 100 pontból 51,2 pontos átlageredményt értek el azok a nyolcadikos általános iskolások, akik megírták a felvételit. Magyarból a maximális 50-ből átlagosan 32,9 pontot szereztek, míg matematikából jóval gyengébb, 18,3 pontos lett az átlageredmény.
A hatodikosoknak matematikából átlagosanan 33,8, magyar nyelvből 30,6 pontot sikerül összegyűjteniük. Az összesített átlag 64,4 pont volt. A negyedikesek matematikából 32,8, magyar nyelvből 35,7 pontot értek el átlagosan. Náluk az összesített eredmény átlaga 68,5 pont volt.
"A stressz gátolja a logikus gondolkodást, ez egy ördögi kör" - ilyen volt a középiskolai felvételi
Ez „egy gyorsasági verseny", a hatodikosok idei feladatsorát például még egy igen jó képességű diák sem tudta megoldani negyvenöt perc alatt - mondja a szombati középiskolai felvételiről a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Feszített tempóban kellett dolgozniuk azoknak az általános iskolásoknak is, akik matematikából szerettek volna jó eredményt elérni, a nyolcadikosoknak majdnem negyven kérdésre kellett válaszolniuk, ráadásul három - több időt igénylő - szöveges feladatot is kaptak.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
