A központi középiskolai felvételi vizsga országos eredményeire még várni kell, de több középiskola már közzétette az átlageredményeket.
Január 19-én írták meg a központi középiskolai felvételit azok a diákok, akik 9. évfolyamra, valamint a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba szeretnének jelentkezni. Az írásbeli felvételin a diákoknak magyar nyelvből és matematikából kellett kitölteniük egy-egy tesztet. Összesen 100 pontot lehetett szerezni – 50-50 pontot tárgyanként. Bár az idei országos átlagokra még várni kell, egyes középiskolák már nyilvánosságra hozták saját eredményeiket.
Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban 403 hatodikos és 336 nyolcadikos írta meg központi felvételit. A hatodikos vizsgázók magyarból átlagosan 30,8 pontot, míg matematikából 27,1 pontot szereztek. A nyolcadikosoknál az átlageredmény magyarból 34,2 pont, matekból pedig 28,1 pont.
A Toldy Ferenc Gimnáziumban idén 217 tanuló írta meg a felvételi tesztet. A diákoknak magyar nyelvből átlagosan 33,5 pontot, míg matematikából 29,5 pontot sikerült elérniük. Az összesített átlag 63 pont.
A budapesti Eötvös József Gimnáziumban 177 hatodikos tanuló írt központi felvételi dolgozatot. A magyartesztek átlaga 33,2 pont, matematikából 30,6 pont. Az összesített átlag 63,8 pont. A nyolcadikosok közül 65-en írtak itt felvételit. Ők magyarból átlag 39,6 pontot, míg matekból 35,6 pontot értek el. Az összesített átlag 75,1 pont.
A győri Révai Miklós Gimnáziumban 164 hatodikos és 118 nyolcadikos írta meg a felvételit. A hatodikosok körében magyar nyelvből 34, matekból pedig 28 lett az átlagpontszám. A nyolcadikosoknál ez az eredmény magyarból 37 pont, matekból 30 pont.
Megvannak a középiskolai írásbeli felvételi megoldásai - itt találjátok
55 ezer nyolcadikos írta meg ma délelőtt a középiskolai központi felvételit, az Oktatási Hivatal pedig már közzétette a feladatsort és a megoldásokat is.
A székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban a hatodikos tanulók átlagosan 32,7 pontot értek el magyarból, és 29,0 pontot szereztek matematikából. A nyolcadikosok átlageredménye magyarból 32,6 pont, matematikából 22,1 pont.
Az Óbudai Árpád Gimnáziumban a hatodikosok átlagosan 28,7 pontot értek el magyarból és 26,0 pontot matekból. Az összesített pontszám 57,7. A nyolcadikosok körében a magyar átlaga 32,4 pont, a matematikáé pedig 25,6 pont. Az átlagos összpontszám 58,0 pont.
A soproni Széchenyi István Gimnáziumban a hatodikosok magyaros átlaga 25,0 pont, a mateké 21,9. A nyolcadikosok átlageredménye magyarból 34,6 pont, míg matematikából 23,6 pont.
A VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban a központi felvételi átlageredménye 60 pont lett. Magyar nyelvből 33, matematikából 27 pont az átlag.
Milyen volt a tavalyi átlageredmény?
Tavaly országos szinten 100 pontból 51,2 pontos átlageredményt értek el azok a nyolcadikos általános iskolások, akik megírták a felvételit. Magyarból a maximális 50-ből átlagosan 32,9 pontot szereztek, míg matematikából jóval gyengébb, 18,3 pontos lett az átlageredmény.
A hatodikosoknak matematikából átlagosanan 33,8, magyar nyelvből 30,6 pontot sikerül összegyűjteniük. Az összesített átlag 64,4 pont volt. A negyedikesek matematikából 32,8, magyar nyelvből 35,7 pontot értek el átlagosan. Náluk az összesített eredmény átlaga 68,5 pont volt.
"A stressz gátolja a logikus gondolkodást, ez egy ördögi kör" - ilyen volt a középiskolai felvételi
Ez „egy gyorsasági verseny", a hatodikosok idei feladatsorát például még egy igen jó képességű diák sem tudta megoldani negyvenöt perc alatt - mondja a szombati középiskolai felvételiről a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Feszített tempóban kellett dolgozniuk azoknak az általános iskolásoknak is, akik matematikából szerettek volna jó eredményt elérni, a nyolcadikosoknak majdnem negyven kérdésre kellett válaszolniuk, ráadásul három - több időt igénylő - szöveges feladatot is kaptak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
