PDSZ: a kormány megsértette a sztrájktörvényt

Február 8-án dönt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmánya arról, sztrájkba kezdenek-e. Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke keddi sajtótájékoztatóján arról is beszélt: a kormány megsértette a sztrájktörvényt.

  • Tóth Alexandra

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a PDSZ január 11-én saját sztrájkbizottságot hozott létre, levelüket Orbán Viktornak címezték. A sztrájktörvény értelmében öt napon belül az ellenérdekelt félnek ki kellett volna neveznie egy képviselőcsapatot, akikkel a PDSZ a továbbiakban tárgyalhat. A kormány azonban ez idáig még nem tett eleget ennek a pontnak.

Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke keddi sajtótájékoztatóján kiemelte: a kormány megsértette a sztrájktörvényt, harminc éve nem fordult elő, hogy ne kapott volna időben választ a sztrájkbizottságuk. A szakszervezet úgy véli, mivel az egyeztetés a kormány hibájából nem történt meg, ezért sztrájkot lehet kezdeményezni – innentől a PDSZ nem a kormánnyal fog tárgyalni, hanem a tankerületekkel, a szakképzési centrumokkal és egyéb munkáltatókkal.

A szakszervezet vezetője elmondta: az elmúlt időszakban megpróbáltak „katalizátor szerepet” játszani, mert úgy látják, a munkavállalók kiszolgáltatottsága egyre jelentősebb méreteket öltött. Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke szerint a „rabszolgatörvény” volt az utolsó csepp a pohárban.

A PDSZ hétfőn közzétett a honlapján egy kérdőívet, ezzel mérnék fel, országos szinten hány pedagógus sztrájkolna, ők milyen típusú iskolában, melyik településen dolgoznak. Egy hónapja jelent meg egy két-háromezres mintával készült felmérés, amelyben a pedagógusok 80%-os hajlandóságot mutattak a sztrájkra. A PDSZ ezt az arányt túlzónak tartja, úgy gondolják, azért kaptak ilyen magas értéket, mert főleg azok a pedagógusok válaszoltak, akik nyitottak a munkabeszüntetésre.

A PDSZ elnöke arra is kitért, még nem tudják megmondani, mikor lesz a sztrájk, „ez nem naphoz, hanem feltételhez kötött”. Szűcs Tamás azt azonban hozzátette, más – az oktatásban érintett – szervezetek, csoportok is csatlakoznának az akcióhoz, a PDSZ január elején nyilvánosságra hozott tizenkét pontjából hét ugyanis nem csak az iskolákban dolgozókat érinti, ilyen például a rabszolgatörvény visszavonásának követelése.

A PDSZ követelései:

Általános követelések:- Vonják vissza a rabszolgatörvényt!

- Rendezzék a közalkalmazotti illetménytáblát!

- Jogszabályban biztosítsák a járulékmentes béren kívüli juttatások lehetőségét!

- A többletmunkáért járó ellenértéket minden esetben fizessék ki!

- Legyen a minimálbérhez kötött, diplomás bérminimum!

- Követeljük a sztrájktörvény módosítását!

- Korrekt érdekegyeztetést!

Ágazati követelések:

- A pedagógus-illetmények számítási alapja ismét a mindenkori minimálbér legyen!

- Állítsák vissza a pedagógusok közoktatási törvény szerinti kötelező óraszámát, a helyettesítést, túlórákat pedig fizessék ki!

- Csökkenjen a diákok és a pedagógusok munkaterhelése!

- Kezdődjön meg a pedagógus-előmeneteli rendszer módosításáról szóló szakmai vita!

- Állítsák vissza az intézmények gazdasági és szervezeti autonómiáját!

Szűcs Tamás újságírói kérdésre válaszolva kitért arra: a Szakképzési Innovációs Tanácsban (SZIT) a szakképzésről folynak tárgyalások a kormány és a szakszervezetek között, de ezek szakmai kérdések, a PDSZ elnöke szerint ezek a tárgyalások nem eredménytelenek. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában viszont – fogalmazott Szűcs Tamás – „a PDSZ teljesen partvonalra van téve”.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.