Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Február 8-án dönt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmánya arról, sztrájkba kezdenek-e. Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke keddi sajtótájékoztatóján arról is beszélt: a kormány megsértette a sztrájktörvényt.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a PDSZ január 11-én saját sztrájkbizottságot hozott létre, levelüket Orbán Viktornak címezték. A sztrájktörvény értelmében öt napon belül az ellenérdekelt félnek ki kellett volna neveznie egy képviselőcsapatot, akikkel a PDSZ a továbbiakban tárgyalhat. A kormány azonban ez idáig még nem tett eleget ennek a pontnak.
Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke keddi sajtótájékoztatóján kiemelte: a kormány megsértette a sztrájktörvényt, harminc éve nem fordult elő, hogy ne kapott volna időben választ a sztrájkbizottságuk. A szakszervezet úgy véli, mivel az egyeztetés a kormány hibájából nem történt meg, ezért sztrájkot lehet kezdeményezni – innentől a PDSZ nem a kormánnyal fog tárgyalni, hanem a tankerületekkel, a szakképzési centrumokkal és egyéb munkáltatókkal.
A szakszervezet vezetője elmondta: az elmúlt időszakban megpróbáltak „katalizátor szerepet” játszani, mert úgy látják, a munkavállalók kiszolgáltatottsága egyre jelentősebb méreteket öltött. Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke szerint a „rabszolgatörvény” volt az utolsó csepp a pohárban.
A PDSZ hétfőn közzétett a honlapján egy kérdőívet, ezzel mérnék fel, országos szinten hány pedagógus sztrájkolna, ők milyen típusú iskolában, melyik településen dolgoznak. Egy hónapja jelent meg egy két-háromezres mintával készült felmérés, amelyben a pedagógusok 80%-os hajlandóságot mutattak a sztrájkra. A PDSZ ezt az arányt túlzónak tartja, úgy gondolják, azért kaptak ilyen magas értéket, mert főleg azok a pedagógusok válaszoltak, akik nyitottak a munkabeszüntetésre.
A PDSZ elnöke arra is kitért, még nem tudják megmondani, mikor lesz a sztrájk, „ez nem naphoz, hanem feltételhez kötött”. Szűcs Tamás azt azonban hozzátette, más – az oktatásban érintett – szervezetek, csoportok is csatlakoznának az akcióhoz, a PDSZ január elején nyilvánosságra hozott tizenkét pontjából hét ugyanis nem csak az iskolákban dolgozókat érinti, ilyen például a rabszolgatörvény visszavonásának követelése.
A PDSZ követelései:
Általános követelések:- Vonják vissza a rabszolgatörvényt!
- Rendezzék a közalkalmazotti illetménytáblát!- Jogszabályban biztosítsák a járulékmentes béren kívüli juttatások lehetőségét!- A többletmunkáért járó ellenértéket minden esetben fizessék ki!- Legyen a minimálbérhez kötött, diplomás bérminimum! - Követeljük a sztrájktörvény módosítását!- Korrekt érdekegyeztetést!Ágazati követelések:- A pedagógus-illetmények számítási alapja ismét a mindenkori minimálbér legyen!- Állítsák vissza a pedagógusok közoktatási törvény szerinti kötelező óraszámát, a helyettesítést, túlórákat pedig fizessék ki!- Csökkenjen a diákok és a pedagógusok munkaterhelése!- Kezdődjön meg a pedagógus-előmeneteli rendszer módosításáról szóló szakmai vita!- Állítsák vissza az intézmények gazdasági és szervezeti autonómiáját!
Szűcs Tamás újságírói kérdésre válaszolva kitért arra: a Szakképzési Innovációs Tanácsban (SZIT) a szakképzésről folynak tárgyalások a kormány és a szakszervezetek között, de ezek szakmai kérdések, a PDSZ elnöke szerint ezek a tárgyalások nem eredménytelenek. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában viszont – fogalmazott Szűcs Tamás – „a PDSZ teljesen partvonalra van téve”.
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Több képesítési feltételt eltörölnek, az elvárt vezetői gyakorlat ideje is csökken. Hétfő este a Magyar Közlönyben kihirdették a köznevelési törvény múlt héten elfogadott módosítását, amely visszaadja az iskolaigazgatók munkáltatói jogait.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Előrelépésnek tartja az iskolai autonómia szempontjából a köznevelési törvény módosítását a Civil Közoktatási Platform (CKP), ám úgy vélik, több fontos garancia továbbra is hiányzik a szabályozásból.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.