Tudtok annyit, mint egy nyolcadikos diák? Ilyen tesztet kell megoldani a középiskolai felvételin

Több tízezer diáknak (és szülőnek) lesz nehéz napja január 19-én, akkor tartják ugyanis a középiskolai központi felvételi vizsgákat.

  • Eduline

Ezen a szombati napon írják meg a felvételi tesztet a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba, valamint a négy évfolyamos középiskolákba és az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkezők is.

A diákoknak mind magyar nyelvből, mind matematikából tíz feladatot kell megoldaniuk, 45-45 percük van a válaszokra. Magyarból tízből kilenc feladat egy-egy részkompetenciát mér. Itt a korábbi években elsajátított nyelvi, kommunikációs és helyesírási ismeretek felelevenítése és alkalmazása a fontos. A tizedik feladat összetettebb, ebben önálló szövegalkotást várnak el a diákoktól. A fogalmazás értékelésekor figyelembe veszik majd a téma megtartását, a terjedelmet, a helyesírást és a stílust is.

Matematikából nem kizárólag a tanultakat kérik számon, hanem a tanulók problémamegoldó képességeit is nézik. A feladatok megoldásához szükség lesz kreativitásra és logikára is.

Hogy pontosan milyen feladatokat kapnak a diákok? Az elmúlt évek – nyolcadikosoknak szóló - feladatsoraiból válogattunk matekos kérdéseket.

Többszörös a túljelentkezés a népszerű gimnáziumokban, egyre több előkészítőt hirdetnek

Még a tanév sem ért véget, már most úton-útfélen a 2019-es középiskolai felvételire felkészítő tanfolyamokat hirdetik az oktatási centrumok - van, ahol nyári tábort szerveznek a jövőre felvételiző diákoknak, máshol egyetemi tanárokkal, pszichológussal, tanulásmódszertani szakértővel "edzik" a gyerekeket az írásbeli felvételire.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.