Az ötödik hete fizetésemelésért sztrájkoló litván tanárok addig folytatják tiltakozásukat, amíg nem teljesítik követeléseiket - közölte hétfőn honlapján a sztrájkolók akcióit összehangoló pedagógus szakszervezet
"Ha a követeléseinket nem veszik figyelembe, nem hátrálunk meg, a sztrájkhoz még több iskola fog csatlakozni" - jelentette ki a szakszervezet elnöke, Andrius Navickas. A szakszervezet adatai szerint a tiltakozó akcióban jelenleg körülbelül 100 oktatási intézmény vesz részt, és a héten további mintegy 30 iskola és gimnázium csatlakozik hozzájuk.
Navickas megköszönte a sztrájkoló tanárok nevében a támogatást az állami szektorban dolgozók szakszervezeti tagjainak, akik vasárnap tiltakozó menetet és tüntetést tartottak mintegy hatezer ember részvételével a kormány székházánál.
A sztrájkoló tanárok legfőbb követelése, hogy 20 százalékkal emeljék meg fizetésüket 2019. január 1-jétől. A szakszervezetek értékelése szerint az oktatási rendszer helyzete a folyamatos reformok nyomán egyre csak romlik. Állításuk szerint míg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállamaiban a tanárok fizetése 20 százalékkal magasabb az országos átlagnál, addig Litvániában még az átlagfizetést sem éri el.
A litván kormány azt állítja, hogy kész a tanárok fizetésének fokozatos emelésére, de a 2019-es költségvetési tervezetben nincs pénz a tanárok fizetésének azonnali 20 százalékos emelésére. A litván parlamentben kedden szavaznak a tervezet elfogadásáról. A sztrájkolók és támogatóik a szavazás elhalasztását követelik addig, amíg a költségvetési tervezetben nem szerepelnek a tanárok és az állami szektor egyéb dolgozóinak fizetésemelésére előirányzott pénzeszközök.
Melyik az a hivatás, amit véletlenül sem ajánlanának a szülők a gyerekeiknek? A tanári
Alulfizetettek Magyarországon a tanárok, ezért a többség még csak véletlenül sem ajánlja ezt a pályát a gyerekének - derült ki egy friss nemzetközi kutatásból
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
