Így sztrájkolnak a fizetésemelésért a litván tanárok

Az ötödik hete fizetésemelésért sztrájkoló litván tanárok addig folytatják tiltakozásukat, amíg nem teljesítik követeléseiket - közölte hétfőn honlapján a sztrájkolók akcióit összehangoló pedagógus szakszervezet

  • MTI

"Ha a követeléseinket nem veszik figyelembe, nem hátrálunk meg, a sztrájkhoz még több iskola fog csatlakozni" - jelentette ki a szakszervezet elnöke, Andrius Navickas. A szakszervezet adatai szerint a tiltakozó akcióban jelenleg körülbelül 100 oktatási intézmény vesz részt, és a héten további mintegy 30 iskola és gimnázium csatlakozik hozzájuk.

Navickas megköszönte a sztrájkoló tanárok nevében a támogatást az állami szektorban dolgozók szakszervezeti tagjainak, akik vasárnap tiltakozó menetet és tüntetést tartottak mintegy hatezer ember részvételével a kormány székházánál.

A sztrájkoló tanárok legfőbb követelése, hogy 20 százalékkal emeljék meg fizetésüket 2019. január 1-jétől. A szakszervezetek értékelése szerint az oktatási rendszer helyzete a folyamatos reformok nyomán egyre csak romlik. Állításuk szerint míg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállamaiban a tanárok fizetése 20 százalékkal magasabb az országos átlagnál, addig Litvániában még az átlagfizetést sem éri el.

A litván kormány azt állítja, hogy kész a tanárok fizetésének fokozatos emelésére, de a 2019-es költségvetési tervezetben nincs pénz a tanárok fizetésének azonnali 20 százalékos emelésére. A litván parlamentben kedden szavaznak a tervezet elfogadásáról. A sztrájkolók és támogatóik a szavazás elhalasztását követelik addig, amíg a költségvetési tervezetben nem szerepelnek a tanárok és az állami szektor egyéb dolgozóinak fizetésemelésére előirányzott pénzeszközök.

Melyik az a hivatás, amit véletlenül sem ajánlanának a szülők a gyerekeiknek? A tanári

Alulfizetettek Magyarországon a tanárok, ezért a többség még csak véletlenül sem ajánlja ezt a pályát a gyerekének - derült ki egy friss nemzetközi kutatásból

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.