A jövő év elejétől a gyermekvédelmi törvényben rögzített szolgáltatás lesz a tanoda, ezek működését a kormány pályázati támogatással segíti - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára hétfőn a Pest megyei Zsámbékon.
Fülöp Attila a zsámbéki Boldog Gertrúd Központ Nyitott-ház Tanodájában tartott sajtótájékoztatón elmondta: január 1-jétől a tanodai szolgáltatás törvényben rögzített, gyermekjóléti alapellátás lesz. Hozzátette, hogy a jövő év lesz az első, amikor a tanodák a költségvetésben rögzített 2,5 milliárd forintos állami támogatásra pályázhatnak.
Az államtitkár beszélt arról, hogy a pályázaton azok a szervezetek indulhatnak, amelyek tanodai szolgáltatást nyújtottak az elmúlt egy évben és ezt szeretnék fenntartani a jövőben is. Hozzátette, hogy minden tanoda 12-15 millió forint támogatásra pályázhat, annak függvényében, hogy hány gyermekkel foglalkozik. Egy tanoda általában 20-30 gyermekkel szokott foglalkozni - tette hozzá Fülöp Attila.
Kitért arra, hogy a pályázatokra 2019. január 10-ig lehet jelentkezni és ehhez a kormany.hu oldalon minden szükséges információ elérhető.
Juhász Katalin Ágnes, a fenntartó Premontrei Női Kanonokrend általános főnöknője elmondta, hogy tanodájuk 1993 óta működik és csaknem hatvan gyermekkel foglalkoznak. Hozzátette, hogy a gyermekek a felzárkóztatás mellett háromszori étkezésben is részesülnek; a reggelijüket az általános iskolában fogyasztják el, de az ebédet és az uzsonnát már a tanodában. A gyermekek felkészítésében hetente kétszer egy pszichológus is segítséget nyújt - tette hozzá.
A tanodák több mint húsz évvel ezelőtt, részben egyházi, részben civil kezdeményezésekre indultak el tanulást, illetve felzárkózást segítő, iskolán kívüli szolgáltatásként.
Nagy változás vár a tanodákra: egészen átalakul a támogatási rendszer
A korábbi pályázati rendszer helyett jövő évtől már hazai költségvetési forrásból működhetnek a tanodák - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára kedden Budapesten, a Magyarországi Tanodahálózat konferenciáján.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
