Mintegy 524 milliárd forintos támogatást kap 2015-ben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), amely emellett 12 milliárd forintnyi bevétellel számolhat a csütörtökön benyújtott jövő évi központi költségvetés értelmében.
A törvényjavaslat indoklása szerint a pedagógusok megemelt bérének biztonságos finanszírozása, az iskolák működőképességének javítása és fejlesztésük érdekében a Klik 50 milliárd forint többletforráshoz jut.
A parlament honlapjára felkerült javaslat szerint a Klik a forrásokból bő 53 milliárd forintot költ dologi kiadásokra, több mint 482 milliárd forintot pedig személyi juttatásokra, járulékokra és szociális hozzájárulási adóra.
A tervezet differenciált támogatási rendszert javasol a nem állami fenntartású intézmények felé, annak függvényében, hogy azok - a szakmai szabályozás szerint - a köznevelési tevékenységüket közszolgálati feladatként látják-e el. Ennek keretében a gazdasági társaságként működő fenntartók számára a közszolgálati feladatot ellátókat megillető alap-támogatás 30 százaléka jár, míg az egyesületek, alapítványok 75 százalék.
Folytatódik a pedagógus-béremelés, amelynek keretében a 160 ezer pedagógus bére 2017-ig minden évben emelkedni fog, így jövőre is. A már minősített pedagógusok jövőre jelentkező többletbérének és járulékainak forrását a központi költségvetés céltartaléka tartalmazza, amelynek bruttó hatása 38 milliárd forint.
A finanszírozott pedagóguslétszámot az ideihez hasonlóan határozza meg a törvény: az általános iskolákban 11,8 tanulónként egyet finanszíroz, gimnáziumokban 12,5 tanulónként, szakiskolákban 12 tanulónként egyet, ez utóbbi némileg kevesebb az idei 11,3 tanulónkénti finanszírozásnál.
Szintén folytatódik a duális szakképzési rendszer bővítését, a szakemberhiány leküzdése érdekében, valamint a felsőoktatás színvonalának javítása is. Emellett a kormány célja az egyetemeket és főiskolák pénzügyi stabilitását erősítse, ezt szolgálja a kancellária rendszer bevezetése is. A cél, hogy az intézmények a PPP-konstrukció okozta csapdából is kikerüljenek.
A jövő év végéig 4,8 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre bölcsődei férőhelyek kialakítására, részben hazai, részben uniós forrásból. Hit- és erkölcstanoktatás és tankönyvtámogatásra 2,3 milliárd forintot tartalmaz a dokumentum. Az előterjesztés szerint 1-3. osztályosok után tanulónként 980 forintos támogatásban jár, míg 5-7. évfolyamon tanulónként 1 270 forint, 7-8 évfolyamon pedig 1 580 forintnyi támogatás kérhető. A köznevelési feladatok közül a Nemzeti Tehetség Program 2,8 milliárd forintból gazdálkodhat, az idei 1,3 milliárd után.
Folytatódik az ingyenes tankönyvellátás felmenő rendszerben, emellett 2015-től a szülőkre háruló nyári gyermek elhelyezési terhek csökkentése érdekében különféle iskolai rendszerű szaktáborok, például úszótábor, lovas tábor vagy erdei iskola megszervezésére 5 milliárd forintos többletforrást tartalmaz a javaslat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
