Cseh általános iskolások tanulnak Európa legjobb tankönyvéből

A cseh másodikosok, vagyis a hét- és nyolcéves kisiskolások által használt természet- és társadalomtudományi tankönyvet választotta meg a kedden megnyílt frankfurti könyvvásár nemzetközi zsűrije az év legjobb európai tankönyvének.

  • Eduline

A bírák emellett különdíjjal jutalmazták a cseh kilencedikeseknek szánt interaktív földrajzkönyvet. Összesen húsz kiadó gondozásában megjelent negyven tankönyv vett részt a vasárnapig tartó 63. frankfurti könyvvásár versenyén. A nyugat-csehországi Plzen városában működő Fraus kiadó által jegyzett természet- és társadalomtudományi tankönyv a tanulási folyamatra irányuló szokatlan megközelítésének köszönheti a sikerét.

 

A könyv a gyakorlati ismeretek elsajátítására helyezi a hangsúlyt, de emellett komoly témákkal is megismerteti a diákokat. A második osztályosok egyebek között megtanulják felismerni, hogy melyek a számukra veszélyes szituációk, amelyekben értesíteniük kell a szüleiket és segítséget kell kérniük tőlük.

 

"Olyan élethelyzeteket is bemutattunk a tankönyvben, amelyeket egy más nemzetiségű emberrel való találkozás során tapasztalhatnak meg a gyerekek, köztük olyan konfliktusokat, amelyekre megpróbáljuk felkészíteni őket, hogy később megfelelően kezeljék ezeket a szituációkat" - mondta Michaela Dvorakova, a tankönyv szerzőinek egyike, aki a prágai Károly Egyetem pedagógiai karának munkatársa.

 

A kilencedikeseknek szánt földrajzkönyv azzal keltette fel a zsűri figyelmét, hogy bár "nem a teljes igazságot" tárja a diákok elé egy-egy problémás kérdésben, de arra sarkallja őket, hogy elmerüljenek ezekben a témákban. "Azt akartuk elérni, hogy a gyerekek megtanuljanak gondolkodni, ahelyett, hogy csupán bemagolják a földrajzanyagot" - mondta a szerzőgárda nevében Miroslav Marada, az intézmény természettudományi karának munkatársa.

 MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.