A Pedagógusok Szakszervezete fenntartja korábbi álláspontját: nem támogatja a közoktatás átalakításáról jelen formájában megismert kormányzati szándékokat.
A szakszervezet közleményében kiemelte: a közelmúltban nyilvánosságra hozott, a kormány által jóváhagyott, így "végleges és megváltoztathatatlan koncepció" valóságos érdemi egyeztetésére nem került sor. Ily módon az illetékes államtitkárságnak az az állítása, miszerint bírják a szakszervezet támogatását, nem fedi a valóságot - szögezték le.
Mint írták: annak ellenére, hogy szeptember 5-én az oktatási államtitkár a PSZ országos vezetőségének ígéretet tett a koncepció néhány napon belüli küldésére, majd ezt követően az észrevételek egyeztetésére, erre mind a mai napig nem került sor. A nyilvánosságot kapott, immár végleges koncepció számos eleme pedig súlyos ellentmondásokat és elfogadhatatlan megoldásokat tartalmaz; ezek közé sorolták, hogy az állam átveszi a közoktatás egészének szervezését, beleértve az intézményfenntartás feladatait.
A PSZ szerint nem található semmilyen utalás ennek az elgondolásnak a végrehajtására, társadalmi hatására, megoldásának ütemezésére. Ez nemcsak azért aggályos, mivel a közoktatás nem szakítható ki társadalmi környezetéből, egy adott település kulturális közösségéből, hanem azért is, mivel nyilvánvaló, hogy a jelenlegi rendszer fenntartásához és továbbműködtetéséhez az államnak nincs meg a költségvetési fedezete, hiányzik mintegy 300 milliárd forint. Így az intézmények átvétele csak iskolabezárásokkal, pedagógus elbocsátásokkal válik finanszírozhatóvá - rögzítették.
Véleményük szerint a pedagógus-életpályamodell középpontjában a minősítési rendszer és a munkaterhek súlyos növelése áll. "Egyértelmű, hogy a kormányzati szándékok szerint a pedagógusnak 32 órát bent kell tartózkodnia a munkahelyén, amelyből 26 óra megtartására, és ezen felül helyettesítési feladatok ellátására kötelezhető anélkül, hogy ezt a többletmunkát megfizetnék részére" - fejtették ki. A pedagógus életpályával kapcsolatosan elfogadhatatlan megoldás az is, hogy a pedagógust először határozott időre kívánják kinevezni, a gyakornoki vizsga és az első minősítő vizsga sikeres letételéig.
A szakképzés átalakítását nemcsak foglalkoztatási szempontból tartják aggályosnak, hanem azért is, mivel a tanulók részére nem garantálja a munkaerőpiacra történő sikeres belépést, ezt követően a pályamódosítás lehetőségét, illetőleg a felsőoktatásban való továbbtanulást. Mint kifejtették: a tervek szerint megszűnik a szakiskolák kilencedik-tizedik évfolyama és a hároméves szakképzésben minimálisra csökken az általános műveltséget megalapozó ismeretek átadása. A szakközépiskolákban viszont megszűnnek a szakképzési évfolyamok, és egyidejűleg kell felkészülnie a tanulónak az általános műveltséget megalapozó ismeretekből és a szakképzés ismereteiből. Az érettségi bizonyítvány a tervek szerint csak szakirányú felsőoktatásba történő belépésre jogosítja majd tulajdonosát - jegyezték meg.
Kitértek arra is, hogy új feladatként megjelenik az egész napos, kötelező általános iskolai nevelés és oktatás megszervezése mind a nyolc évfolyamon, ennek szakmai és személyi feltételeit azonban nem határozták meg. Ez a megoldás nemcsak a szülők azon jogát sérti, hogy gyakorolja a gyermeke nevelésével kapcsolatos feladatokat, hanem előrevetíti azt is, hogy a pedagógusok megnövelt munkaterhére alapozva, a szükséges feltételek megteremtése nélkül kívánja a kormány bevezetni - sorolták aggályaikat.
Kritikával illették, hogy az elképzelések szerint a központi költségvetés fogja fedezni a pedagógusok és más, a nevelő és oktató munkát segítők illetményét és közterheit. Mint írták, a központi költségvetés által finanszírozott létszámokat azonban a kormányhivatal állapítja meg a meghatározott foglalkoztatási időkeretek, csoport- és osztálylétszámok, valamint a pedagógusok óraszámának alapulvételével. Nem ismeretes azonban, hogy a létszámszámításnál milyen kötelező óraszámok szerint történik a létszám meghatározása.
A Pedagógusok Szakszervezete ezért ismételten kéri a kormányt, az illetékes minisztert, valamint az államtitkárt, hogy az Országgyűlés elé csak olyan törvényjavaslatot nyújtson be, amelynek tényleges és érdemi egyeztetése előzetesen megtörtént.
MTI
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
