Még a szülők sem tudják, mikor kell orvoshoz vinni a "rossz diákot"

Magyarországon a 6-18 éves korosztályban 70 ezerre tehető az ADHD-s, más néven figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral küzdő gyerekek száma - derül ki egy friss kutatásból.

  • Eduline

 Az ADHD (Attention Deficit and/or Hyperactivity Disorder) betegségben szenvedő gyerekek többsége kifejezetten intelligens, azonban az agyban található figyelemközpont működési zavara miatt nem tudnak folyamatosan egy dologra figyelni. A betegség lehet örökletes, de kialakulhat magzatkorban oxigénhiányos állapot következtében is, így nem nevelési probléma - közölte a kutatás kommunikációjával foglalkozó cég.

 

A tanulási nehézségek adódhatnak az ADHD két külön, vagy kombinált tüneteiből: a túlmozgásos - a köznyelv által "hiperaktívnak" nevezett - gyerek nem tud nyugodtan ülni a helyén, izeg-mozog, gyakran félbeszakítja a tanárt és társait. Kevésbé ismert az ADHD másik fajtája, amikor a csendesnek, lassúnak és álmodozónak gondolt tanulók figyelmét a külvilág hangjai, fényei, mozgásai vonják el a tananyagról.

 

A Corvinus Egyetem kutatóinak Lépéskényszer című tanulmánya szerint ma Magyarországon legalább 70 ezer ADHD-s gyerek él, így minden általános és középiskolai osztályban lehet legalább egy figyelemzavarral küzdő diák. A tünetek általában az óvodáskor végén vagy kisiskoláskorban jelentkeznek, amikor a teljesítményt és koncentrációt már feladatokkal mérik.

 

"A figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral küzdő gyermeket gyakran rossznak, rossz képességűnek könyvelik el, annak ellenére, hogy az esetek túlnyomó többségében nagyon kreatívak, kiváló adottságokkal, magas intelligencia hányadossal rendelkeznek" - hívta fel a figyelmet Hajdu Ágnes, az ADHD Magyarország nevű alapítvány szakmai vezetője a betegséggal foglalkozó konferencián.

 

A szülők és pedagógusok háromnegyede későn, vagy egyáltalán nem ismeri fel a betegséget, pedig az időben - ideális esetben 6 éves kor körül - felismert és kezelt ADHD-s életén sokat javíthat a szülő, a tanár, a szakember és a gyerek együttműködése. A pontos diagnózis ismeretében a tanulás és a beilleszkedés terén is eredményesen kezelhető a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar.

 

Egy életmód témákkal foglalkozó internetes portál olvasói körében végzett felmérésből kiderült, hogy elméletben a szülők háromnegyede tudja, hogy a figyelemzavar és a hiperaktivitás egy betegség, amelynek tüneteivel orvoshoz kell fordulni. A gyakorlatban ezt mégsem teszik, pedig az ADHD jellemző tüneteit - koncentráció hiányát, többfelé figyelés hiányát és a nyughatatlanságot - saját gyerekükön is tapasztalják. A válaszadók mindössze 7 százaléka járt utána a problémának.

 

A kezeletlen ADHD betegség okozta járulékos kiadások és "veszteségek" köre éves szinten 33 milliárd forintot tesz ki Magyarországon. A járulékos költségek főként az oktatási, az egészségügyi-ellátási és az igazságszolgáltatási rendszereket sújtják.

 MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.