Még a szülők sem tudják, mikor kell orvoshoz vinni a "rossz diákot"

Magyarországon a 6-18 éves korosztályban 70 ezerre tehető az ADHD-s, más néven figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral küzdő gyerekek száma - derül ki egy friss kutatásból.

  • Eduline

 Az ADHD (Attention Deficit and/or Hyperactivity Disorder) betegségben szenvedő gyerekek többsége kifejezetten intelligens, azonban az agyban található figyelemközpont működési zavara miatt nem tudnak folyamatosan egy dologra figyelni. A betegség lehet örökletes, de kialakulhat magzatkorban oxigénhiányos állapot következtében is, így nem nevelési probléma - közölte a kutatás kommunikációjával foglalkozó cég.

A tanulási nehézségek adódhatnak az ADHD két külön, vagy kombinált tüneteiből: a túlmozgásos - a köznyelv által "hiperaktívnak" nevezett - gyerek nem tud nyugodtan ülni a helyén, izeg-mozog, gyakran félbeszakítja a tanárt és társait. Kevésbé ismert az ADHD másik fajtája, amikor a csendesnek, lassúnak és álmodozónak gondolt tanulók figyelmét a külvilág hangjai, fényei, mozgásai vonják el a tananyagról.

A Corvinus Egyetem kutatóinak Lépéskényszer című tanulmánya szerint ma Magyarországon legalább 70 ezer ADHD-s gyerek él, így minden általános és középiskolai osztályban lehet legalább egy figyelemzavarral küzdő diák. A tünetek általában az óvodáskor végén vagy kisiskoláskorban jelentkeznek, amikor a teljesítményt és koncentrációt már feladatokkal mérik.

"A figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral küzdő gyermeket gyakran rossznak, rossz képességűnek könyvelik el, annak ellenére, hogy az esetek túlnyomó többségében nagyon kreatívak, kiváló adottságokkal, magas intelligencia hányadossal rendelkeznek" - hívta fel a figyelmet Hajdu Ágnes, az ADHD Magyarország nevű alapítvány szakmai vezetője a betegséggal foglalkozó konferencián.

A szülők és pedagógusok háromnegyede későn, vagy egyáltalán nem ismeri fel a betegséget, pedig az időben - ideális esetben 6 éves kor körül - felismert és kezelt ADHD-s életén sokat javíthat a szülő, a tanár, a szakember és a gyerek együttműködése. A pontos diagnózis ismeretében a tanulás és a beilleszkedés terén is eredményesen kezelhető a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar.

Egy életmód témákkal foglalkozó internetes portál olvasói körében végzett felmérésből kiderült, hogy elméletben a szülők háromnegyede tudja, hogy a figyelemzavar és a hiperaktivitás egy betegség, amelynek tüneteivel orvoshoz kell fordulni. A gyakorlatban ezt mégsem teszik, pedig az ADHD jellemző tüneteit - koncentráció hiányát, többfelé figyelés hiányát és a nyughatatlanságot - saját gyerekükön is tapasztalják. A válaszadók mindössze 7 százaléka járt utána a problémának.

A kezeletlen ADHD betegség okozta járulékos kiadások és "veszteségek" köre éves szinten 33 milliárd forintot tesz ki Magyarországon. A járulékos költségek főként az oktatási, az egészségügyi-ellátási és az igazságszolgáltatási rendszereket sújtják.

 MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.