Magyarországon a 6-18 éves korosztályban 70 ezerre tehető az ADHD-s, más néven figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral küzdő gyerekek száma - derül ki egy friss kutatásból.
Az ADHD (Attention Deficit and/or Hyperactivity Disorder) betegségben szenvedő gyerekek többsége kifejezetten intelligens, azonban az agyban található figyelemközpont működési zavara miatt nem tudnak folyamatosan egy dologra figyelni. A betegség lehet örökletes, de kialakulhat magzatkorban oxigénhiányos állapot következtében is, így nem nevelési probléma - közölte a kutatás kommunikációjával foglalkozó cég.
A tanulási nehézségek adódhatnak az ADHD két külön, vagy kombinált tüneteiből: a túlmozgásos - a köznyelv által "hiperaktívnak" nevezett - gyerek nem tud nyugodtan ülni a helyén, izeg-mozog, gyakran félbeszakítja a tanárt és társait. Kevésbé ismert az ADHD másik fajtája, amikor a csendesnek, lassúnak és álmodozónak gondolt tanulók figyelmét a külvilág hangjai, fényei, mozgásai vonják el a tananyagról. A Corvinus Egyetem kutatóinak Lépéskényszer című tanulmánya szerint ma Magyarországon legalább 70 ezer ADHD-s gyerek él, így minden általános és középiskolai osztályban lehet legalább egy figyelemzavarral küzdő diák. A tünetek általában az óvodáskor végén vagy kisiskoláskorban jelentkeznek, amikor a teljesítményt és koncentrációt már feladatokkal mérik. "A figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral küzdő gyermeket gyakran rossznak, rossz képességűnek könyvelik el, annak ellenére, hogy az esetek túlnyomó többségében nagyon kreatívak, kiváló adottságokkal, magas intelligencia hányadossal rendelkeznek" - hívta fel a figyelmet Hajdu Ágnes, az ADHD Magyarország nevű alapítvány szakmai vezetője a betegséggal foglalkozó konferencián. A szülők és pedagógusok háromnegyede későn, vagy egyáltalán nem ismeri fel a betegséget, pedig az időben - ideális esetben 6 éves kor körül - felismert és kezelt ADHD-s életén sokat javíthat a szülő, a tanár, a szakember és a gyerek együttműködése. A pontos diagnózis ismeretében a tanulás és a beilleszkedés terén is eredményesen kezelhető a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar. Egy életmód témákkal foglalkozó internetes portál olvasói körében végzett felmérésből kiderült, hogy elméletben a szülők háromnegyede tudja, hogy a figyelemzavar és a hiperaktivitás egy betegség, amelynek tüneteivel orvoshoz kell fordulni. A gyakorlatban ezt mégsem teszik, pedig az ADHD jellemző tüneteit - koncentráció hiányát, többfelé figyelés hiányát és a nyughatatlanságot - saját gyerekükön is tapasztalják. A válaszadók mindössze 7 százaléka járt utána a problémának. A kezeletlen ADHD betegség okozta járulékos kiadások és "veszteségek" köre éves szinten 33 milliárd forintot tesz ki Magyarországon. A járulékos költségek főként az oktatási, az egészségügyi-ellátási és az igazságszolgáltatási rendszereket sújtják.MTI
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
