Még a szülők sem tudják, mikor kell orvoshoz vinni a "rossz diákot"

Magyarországon a 6-18 éves korosztályban 70 ezerre tehető az ADHD-s, más néven figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral küzdő gyerekek száma - derül ki egy friss kutatásból.

  • Eduline

 Az ADHD (Attention Deficit and/or Hyperactivity Disorder) betegségben szenvedő gyerekek többsége kifejezetten intelligens, azonban az agyban található figyelemközpont működési zavara miatt nem tudnak folyamatosan egy dologra figyelni. A betegség lehet örökletes, de kialakulhat magzatkorban oxigénhiányos állapot következtében is, így nem nevelési probléma - közölte a kutatás kommunikációjával foglalkozó cég.

 

A tanulási nehézségek adódhatnak az ADHD két külön, vagy kombinált tüneteiből: a túlmozgásos - a köznyelv által "hiperaktívnak" nevezett - gyerek nem tud nyugodtan ülni a helyén, izeg-mozog, gyakran félbeszakítja a tanárt és társait. Kevésbé ismert az ADHD másik fajtája, amikor a csendesnek, lassúnak és álmodozónak gondolt tanulók figyelmét a külvilág hangjai, fényei, mozgásai vonják el a tananyagról.

 

A Corvinus Egyetem kutatóinak Lépéskényszer című tanulmánya szerint ma Magyarországon legalább 70 ezer ADHD-s gyerek él, így minden általános és középiskolai osztályban lehet legalább egy figyelemzavarral küzdő diák. A tünetek általában az óvodáskor végén vagy kisiskoláskorban jelentkeznek, amikor a teljesítményt és koncentrációt már feladatokkal mérik.

 

"A figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral küzdő gyermeket gyakran rossznak, rossz képességűnek könyvelik el, annak ellenére, hogy az esetek túlnyomó többségében nagyon kreatívak, kiváló adottságokkal, magas intelligencia hányadossal rendelkeznek" - hívta fel a figyelmet Hajdu Ágnes, az ADHD Magyarország nevű alapítvány szakmai vezetője a betegséggal foglalkozó konferencián.

 

A szülők és pedagógusok háromnegyede későn, vagy egyáltalán nem ismeri fel a betegséget, pedig az időben - ideális esetben 6 éves kor körül - felismert és kezelt ADHD-s életén sokat javíthat a szülő, a tanár, a szakember és a gyerek együttműködése. A pontos diagnózis ismeretében a tanulás és a beilleszkedés terén is eredményesen kezelhető a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar.

 

Egy életmód témákkal foglalkozó internetes portál olvasói körében végzett felmérésből kiderült, hogy elméletben a szülők háromnegyede tudja, hogy a figyelemzavar és a hiperaktivitás egy betegség, amelynek tüneteivel orvoshoz kell fordulni. A gyakorlatban ezt mégsem teszik, pedig az ADHD jellemző tüneteit - koncentráció hiányát, többfelé figyelés hiányát és a nyughatatlanságot - saját gyerekükön is tapasztalják. A válaszadók mindössze 7 százaléka járt utána a problémának.

 

A kezeletlen ADHD betegség okozta járulékos kiadások és "veszteségek" köre éves szinten 33 milliárd forintot tesz ki Magyarországon. A járulékos költségek főként az oktatási, az egészségügyi-ellátási és az igazságszolgáltatási rendszereket sújtják.

 MTI

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.