"Elég rosszul állunk" - cigaretta, kábítószer és sport

A fiatalok szeretnének egészségesebben élni, van igényük az egészségnevelési programokra, de hiányolják a jó példát mutató felnőtteket - mondta az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) főigazgatója.

  • Eduline

Gábor Edina kifejtette: az ismert tudományos kutatási eredmények mellett intézetük - a Collegium Pannonicum Alapítvánnyal közösen - a fiatalokat is megkérdezte, mit gondolnak az egészségi állapotukról, és a javításához milyen támogatásra van szükségük. A fókuszcsoportos beszélgetéseken a fiatalok elmondták: azt szeretnék, ha nem iskolai előadás formájában, hanem közösségi programok keretében tanulhatnák meg, hogyan kell egészségesen élni. Ehhez olyan felnőttekre lenne szükség, akik maguk is egészségesen élnek, a fiatalok viszont úgy vélik, sem a tanárok, sem a szülők nem mutatnak jó példát.

 

Mivel sokan a sztárokról vesznek példát, szükség lenne olyanokra, akik nem a bulizásról, az ivásról, hanem arról beszélnek, hogy mi a követendő életforma. Az OEFI főigazgatója elmondása szerint maga is meglepődött, amikor a fiatalok azt mondták, szeretnének házias ételeket enni, de erre sem a menzán, sem a gyorséttermekben nincs lehetőség. A fiatalok örülnének, ha a szülőknek, nagyszülőknek lenne idejük - akár velük együtt is, közben tanítva őket - az ilyen ételek elkészítésére.
Sokba kerül a sport - a diákok ingyen szeretnének mozogni
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A fiatalok szeretnének sokat sportolni, de ennek sok olyan költsége van, amelyet sokszor nem tudnak kifizetni. Ezért örülnének, ha az iskolai tornaterembe, a település sportlétesítményébe iskolaidőn kívül ingyen bemehetnének.

 

Az OEFI adatai szerint a 15-16 éves középiskolások több mint 90 százaléka ivott már alkoholt, háromnegyedük pedig legalább egyszer rágyújtott. A 9-11. osztályos tanulók csaknem egyharmada fogyasztott valamilyen illegális szert, élt vissza egyes gyógyszerek, vegyi anyagok kábító hatásával. A kannabiszfogyasztók aránya a legnagyobb az összes droghasználó fiatal közül.

 

A dohányzását tekintve európai és világviszonylatban is "meglehetősen rosszul állunk" - mondta Gábor Edina, ugyanis 18 éves korára a fiatalok egyharmada már dohányzik. A fiatalok ezt a problémát nem veszik eléggé komolyan, azt ugyanis nem tudják, hogy az idősek körében a dohányzók aránya azért alacsonyabb, mert leszoktak, hanem azért, mert a dohányzók közül sokan meghaltak.

 

Gábor Edina szerint ahhoz, hogy a fiatalok egészségi állapotán javítani tudjanak, a felnőtteknek példát kellene mutatniuk, oda kellene figyelniük arra, hogy a fiatalok ne szokjanak rá a dohányzásra. Az OEFI főigazgatója szerint nagyban segít majd a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítása, ha azokon a helyeken, ahová a fiatalok gyakran járnak, nem látnak dohányzó embert.

 

Az OEFI főigazgatója elmondta: a fiatalok többsége "jónak" vagy "nagyon jónak" ítéli meg az egészségi állapotát. Hozzátette, hogy körükben egyre gyakoribbak a táplálkozási zavarok. Kiemelte, hogy sajnálatos módon az interneten számos, a gyermekekre nézve veszélyes - például az anorexiát népszerűsítő - oldalt lehet találni. Egyre több tanár panaszkodott, hogy a fiatalok "ipari mennyiségű" energiaitalt fogyasztanak. Számos diák, mire beér az iskolába, reggeli helyett másfél liter energiaitalt iszik meg, már rosszullétre is volt példa emiatt - mondta.

MTI 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.