Nem asszisztál a kormány "szalámitaktikájához" a PDSZ

A pedagógus szakszervezetek egyetértenek abban, hogy elég volt a megszorításokat szorgalmazó törvénykezéséből, ezért a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is csatlakozott a szombaton Budapesten tartandó demonstrációhoz, amelyen mintegy hetven érdekvédelmi szervezet vesz részt - jelentette be Mendrey László, a PDSZ elnöke szerdán sajtótájékoztatón.

  • Eduline

Mendrey László a kormányzat törvénykezését "kirekesztőnek" is nevezte, ami alatt azt értette, hogy "nem találtak olyan kormányzati tényezőt (...) amely hajlandó lenne az egyeztetésre". Szerinte elképesztő, hogy úgy hoznak törvényeket, hogy "mindenféle érdekegyeztetést eleve kirekesztenek". A tanári szakszervezetek még mindig nem kapták meg az új közoktatási törvény koncepcióját - összefoglalónkat itt olvashatod el. 

A PDSZ elnöke azt is nehezményezte, hogy a kormányzat kizárólag "az általa kiválasztott szakszervezeti vezetőkkel" tárgyal a munkavállalóknak is készítendő munka törvénykönyvéről.

Kitért arra, hogy reményeik szerint több tízezer ember lesz a hétvégi demonstráción, amelyen "jelzik azt, hogy (...) nélkülünk és ellenünk nem lehet törvényt hozni". A Liga Szakszervezetek jó néhány tagszervezete is csatlakozott a négy érdekvédelmi tömörülés Akcióegység 2011 elnevezésű kezdeményezéséhez - tette hozzá.

A pedagógusnapi tüntetés. Újra utcára vonulnak
Túry Gergely

Annak a reményének adott hangot, hogy a hétvégi demonstráció hatására "a kormány képviselői átgondolják azokat a terveket, amelyeket eddig letették eléjük", és ésszerű kompromisszumok születnek majd.

A PDSZ elnöke kifejtette, nem hajlandók asszisztálni a kormányzat szakszervezetek feldarabolását célzó "szalámitaktikájához", és "nem hagyják, hogy a szakszervezeti mozgalmat megosszák".

Beszélt arról is, hogy "olyan törvények vannak előkészületben, amelyek a munkavállalók (...) számára igen komoly megszorításokat tartalmaznak", ezen belül pedig a pedagógusok számára "az elmúlt két évtized legnagyobb megszorítását tartalmazó köznevelési törvény készül".

Megítélése szerint a kormányzat részéről "Európa legnagyobb rugalmasságú munka törvénykönyvének nevezett" jogszabálytervezet "a munkavállalók kárára jelent rugalmasságot", vagyis a munkáltatókat pártolja a munkavállalókkal szemben.

Utalt arra, hogy információi szerint a költségvetési tervezetben "a következő év a közszolgák számára az utazási kedvezmények csorbítását és a bérbefagyasztást" hozza. Megjegyezte: 2007 óta nem volt béremelés a közszférában, emiatt a pedagógusoknak a megélhetése kerül veszélybe. Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy "ha az ország bajban van, akkor a terheket egyformán kell teríteni" az egész lakosságra.

 MTI

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.