Több mint 165 ezren tüntettek a kormány tervei ellen Franciaországban

Sztrájkot hirdettek a pedagógusok az óvodáktól az egyetemekig valamennyi állami és magán francia oktatási intézményben kedden az iskolai munkakörülmények romlása, a költségvetési megszorítások és a munkahelyek megszüntetése miatt, a kérdés a jövő évi elnökválasztási kampány egyik fő témájának ígérkezik. Az államfő szerint a versenyszektornak jelenleg nagyobb állami támogatásra van szüksége, mint a közalkalmazottaknak. Az utcai tüntetéseken mintegy 165 ezren vettek részt.

  • Eduline

Az állami és magánszektor valamennyi pedagógus szakszervezete a tiltakozásban való részvételre szólította fel tagjait, amelynek eredményeként az oktatási minisztérium első becslése szerint az általános iskolákban a pedagógusok harmada nem vette fel a munkát, a középiskolákban pedig a tanárok mintegy negyede nem tartotta meg az óráit.

 

A szervezők szerint a pedagógusoknak a fele sztrájkol. Álláspontjuk szerint az adatok azért különbözőek, mert a kormányzat a reggeli munkakezdéskor végzett felmérést, ők pedig egész napra lebontva közölték a tiltakozók arányát.

 

A szervezők azt remélik, hogy nyomást tudnak gyakorolni a kormányra, amely szerdán vitatja meg a 2012-es költségvetési tervezetet. Ez az idei 16 ezer után jövőre 14 ezer pedagógusállás megszüntetését irányozza elő, mégpedig úgy, hogy minden második nyugdíjba vonuló tanár munkahelyét felszámolja, miközben Franciaországban évről évre növekedik a diákok száma.

 

Nicolas Sarkozy államfő ötéves ciklusában - 2007 és 2012 között - összesen 80 ezer munkahely felszámolását tervezi az oktatási tárca. A közoktatásban jelenleg 850 ezer pedagógus dolgozik.

 

Az országos megmozdulást mintegy száz tiltakozó felvonulás kísérte országszerte, amelyeken szülők és diákok is részt vettek. A legjelentősebb pedagógus szakszervezet, az FSU közlése szerint vidéken több mint 120 ezren vonultak utcára, a legnagyobb megmozduláson Párizsban pedig 45 ezren tüntettek.

 

Franciaországban több mint két éve nem volt egységes pedagógussztrájk. Ezúttal az egyházi iskolák is csatlakoztak a tiltakozó megmozduláshoz, ami nagyon ritka. A franciaországi magániskolák jelentős részét a katolikus egyház működteti, de a pedagógusok bérét ott is az állam fizeti, s az oktatási program megegyezik az állami iskolák tanrendjével.

 

A szakszervezetek attól tartanak, hogy a megszűnő posztok miatt várhatóan osztályokat, sőt intézményeket kell majd bezárni, elsősorban a vidéki kistérségekben, miközben a tantermek már most is túlzsúfoltak, s nincsenek helyettesítő tanárok, illetve csökkenek a fizetések.

 

"Tudom, hogy ma tiltakozások vannak az országban. Ez természetes egy demokráciában. De jelenleg nem a közalkalmazotti állások vannak veszélyben, hanem azok, amelyek a versenynek vannak kitéve" - mondta egy vidéki gyárlátogatáson Nicolas Sarkozy államfő. 

 

Hozzátette: "államfőként nekem az a dolgom, hogy mindenekelőtt azokra a munkásokra, fizetésből élőkre és középvezetőkre gondoljak, akik a nemzetközi versenynek vannak kitéve, és akiknek állami támogatásra van szükségük. Sokkal inkább rájuk, mint azokra, akiknek nehéz a munkájuk, de akiket véd a (közalkalmazotti) státuszuk". 

 

Luc Chatel oktatási miniszter "vállalja" a munkahelyek megszüntetését, szerinte ugyanis az igazi kérdés nem a "mennyiség", hanem "a személyre szabott oktatás".

 

Jack Lang korábbi szocialista tárcavezető támogatásáról biztosította a sztrájkoló tanárokat, "soha nem látott erőszaknak és barbarizmusnak" nevezve a kormány leépítési programját.

 

Francois Hollande, az ellenzéki baloldal jelenleg legesélyesebb elnökjelöltje pedig bejelentette, hogy ha jövőre megválasztják, évente 12 ezer tanári állást hoz létre, azaz ötéves mandátuma alatt összesen 60 ezret.

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.