A kormány által kidolgozott szakképzési koncepció reális, áthatja az ésszerűsítés szándéka, csökkenti a felesleges adminisztrációt, és egyszerűsíti a vizsgáztatási rendszert, de van három gyenge pontja - vélekedik a tervezetről a májusban alakult, szakképző intézményeket is tömörítő Magyarországi Szakképzők Egyesülete (MSZE).
Az egyesület szerint több támogatandó javaslatot tartalmaz a koncepció a szakképzési hozzájárulás felhasználásával kapcsolatban, ugyanakkor "neuralgikus pontnak" tartják a finanszírozás, a felsőfokú szakképzés helyzetét, és a térségi integrált szakképző központok (tiszkek) sorsát.
Az alapítványi és magánfenntartású oktatási intézmények sorsa a köznevelési koncepcióból ismertek alapján egyelőre bizonytalan, pedig ezek a szakképzés területén értéket teremtettek, és a forráshiány ellenére is hatékonyan működtették és működtetik a rendszert - hangsúlyozza az MSZE. A felsőfokú szakképzésről úgy vélik, hogy annak nem szabad a felsőoktatás részévé válnia, mert akkor nem szolgálja a munkaerő-piaci igényeket, inkább csak egyetemi nulladik évfolyamként szolgálna. "Ha a felsőfokú szakképzés tartalmi szabályozása a felsőoktatásba kerül, a képzés lényege vész el" - olvasható a közleményben.
A tiszk-rendszerrel kapcsolatban megjegyzik, hogy ezeket a központokat fenn kellene tartani, mivel az ebbe fektetett - mind anyagi, mind emberi - erőforrások miatt nem érdemes új rendszert kiépíteni. Kiemelik: a német szakképzési rendszer azért sikeres, mert az átalakítását annak idején hosszú nyilvános vita előzte meg és hatalmas anyagi támogatást kapott.
A holland és a német modell karakteresen különböző üzeneteket közvetít: a holland minta nem innovatív, hanem a menedzsment szempontú döntéseket részesíti előnyben a humán és pedagógiai szempontokkal szemben; a holland modell a regionális szervezést, a német a legfejlettebb technológiák alkalmazását, az úgynevezett üzemközi gyakorlatot támogatja - hangsúlyozza az egyesület, hozzátéve, hogy ez a kettő nem egyeztethető össze egymással. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy bizottsági meghallgatáson számolt be arról a múlt héten, hogy az új szakképzési törvény koncepciója és tervezte elkészült, de a véglegesítéssel be kell várni a köz-, a felsőoktatási és az önkormányzati törvényeket is. A miniszter elmondta: a szakképzési intézményrendszer átalakításáról két modell fut jelenleg egymás mellett. Az egyik a holland minta, amelyben megszűnik a megyei önkormányzatok szakképzési kötelezettsége, a feladat átkerül a nagyvárosokhoz, és megyénként 2-3 központtal működik; a másik szerint pedig teljes mértékben állami finanszírozási körbe kerül a szakképzés. Az állami szerepvállalás az első modellben is erősödik - tette hozzá. Emlékeztetett, hogy a kormány júniusban döntött a szakképzési rendszer átalakításáról, ennek alapelvei között van, hogy az első, államilag elismert szakképesítést az állam 100 százalékos finanszírozással megtéríti; erősödik a gyakorlati képzés az elméleti képzés mellett, de "inkább rovására": a német rendszerű duális, gyakorlatorientált rendszert kell átültetni; a gyakorlati képzésbe belépő hallgatóknak kötelező szintvizsgát írnának elő.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
