Már jövőre odacsap a kormány a tankönyvkiadóknak

Rosszul járnak a tankönyvkiadók az erőforrás-minisztérium javaslatával, amely az idei szinten tartaná a hivatalos tankönyvlistán szereplő kiadványok felső árhatárát, miközben a cégek költségei folyamatosan emelkednek. A nagy buktát mégsem ez, hanem az új alaptanterv elfogadása jelenti majd.

  • Eduline

„Évek óta nem emelték a tankönyvek felső árkorlátját, ezért idén sem fűztünk hozzá túl nagy reményt, bár többször kértük a minisztériumtól a módosítást” – így kommentálta Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnöke azt az - egyelőre "társadalmi egyeztetésre bocsátott - előterjesztést, amely alapján a hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő kiadványok felső árhatára a 2012/2013-as tanévben is változatlan maradna, vagyis a kiadók a növekvő költségek ellenére sem emelhetnék áraikat.

„Ez elsősorban azoknak a kiadóknak okoz majd gondot, amelyek kis példányszámú tankönyvekkel foglalkoznak, így ugyanis kevesebbet fordíthatnak fejlesztésre” – tette hozzá a TVOT elnöke, aki szerint a kiadók többsége nem használná ki az árhatár emelését, a piaci viszonyok, az iskolák és a szülők anyagi helyzete ezt ugyanis nem engedi meg.

MTI / Koszticsák Szilárd

Nem lenne elég a 12 ezres állami tankönyvtámogatás

Azt a kormány.hu-n kedden megjelent előterjesztés készítői is elismerik, hogy a tankönyvkiadók anyagi terhei növekedni fognak, de a dokumentum szerint „a működtetési költségeik racionalizálásával, a terjesztésre fordított költségeik optimalizálásával és a belső kiadói minőségbiztosítási folyamataik átgondolásával még így is nyereségessé tehetik működésüket és gazdálkodásukat”.

Az eduline-nak nyilatkozó tankönyves vállalkozók közül többen úgy gondolják, a kormány azért nem akarja emelni a felső árhatárt, hogy ne kelljen megemelni az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok után járó állami támogatást. Az előterjesztésben az áll, hogy ha az árkorlát jövőre sem változik, a központi költségvetésben sem kell magasabb összeget elkülöníteni a rászoruló iskolások támogatására, „ha azonban esetleg kismértékű emelés történne, akkor – mivel szükséges az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára a tankönyvek térítésmentes elérhetőségét biztosítani – a jelenleg 12 000 Ft/jogosult tanulói keret nem lesz elegendő a megnövekvő tankönyvárak állami kompenzálására. Ennek következtében a tanulók ingyenes tankönyvellátása veszélybe kerülhet, vagy az állami költségvetés megnöveli a jogosult tanulók után igényelhető állami központi költségvetési támogatás mértékét”.

MTI / Koszticsák Szilárd

Több kiadó is rosszul jár az áfaemeléssel

Információink szerint a kotta- és atlaszkiadással foglalkozó tankönyvkiadók az áfa két százalékos emelésével is rosszul járnak majd, ezek a kiadványok ugyanis nem tartoznak a kedvezményes, vagyis öt százalékos áfakulcs alá tartozó termékek körébe. A Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete ezért azt kérte a minisztériumtól, hogy ehhez hasonló okok miatt tanév közben is módosíthassanak az árakon, ezt azonban nem engedélyezték.

„A tankönyvkiadókat egyébként nem ez fogja bedönteni” – utalt az oktatási államtitkárság terveire Szarvas-Ballér Judit. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár augusztus végén jelentette be, hogy a kötelező kerettantervek bevezetésével egyidejűleg jelentősen lecsökken majd a hivatalos tankönyvlistára kerülő kötetek száma, a jegyzékben ugyanis jelenleg 4600 kiadvány szerepel, ez pedig a Nefmi szerint „áttekinthetetlen mennyiség”.

A helyettes államtitkár az eduline-nak akkor úgy nyilatkozott, a tankönyvpiac biztosan szűkülni fog, de a tankönyvek központi kiválasztása nem piaci, hanem „tartalmi és minőségi” alapon történik majd, ezért a kis kiadóknak ugyanolyan esélye lesz arra, hogy az ő kiadványuk legyen „az az egy-két könyv, amit egy majdani akkreditációs bizottság kiválaszt”.

Szabó Fruzsina

eduline
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.