Rosszul járnak a tankönyvkiadók az erőforrás-minisztérium javaslatával, amely az idei szinten tartaná a hivatalos tankönyvlistán szereplő kiadványok felső árhatárát, miközben a cégek költségei folyamatosan emelkednek. A nagy buktát mégsem ez, hanem az új alaptanterv elfogadása jelenti majd.
„Évek óta nem emelték a tankönyvek felső árkorlátját, ezért idén sem fűztünk hozzá túl nagy reményt, bár többször kértük a minisztériumtól a módosítást” – így kommentálta Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnöke azt az - egyelőre "társadalmi egyeztetésre bocsátott - előterjesztést, amely alapján a hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő kiadványok felső árhatára a 2012/2013-as tanévben is változatlan maradna, vagyis a kiadók a növekvő költségek ellenére sem emelhetnék áraikat.
„Ez elsősorban azoknak a kiadóknak okoz majd gondot, amelyek kis példányszámú tankönyvekkel foglalkoznak, így ugyanis kevesebbet fordíthatnak fejlesztésre” – tette hozzá a TVOT elnöke, aki szerint a kiadók többsége nem használná ki az árhatár emelését, a piaci viszonyok, az iskolák és a szülők anyagi helyzete ezt ugyanis nem engedi meg.
Nem lenne elég a 12 ezres állami tankönyvtámogatás
Azt a kormány.hu-n kedden megjelent előterjesztés készítői is elismerik, hogy a tankönyvkiadók anyagi terhei növekedni fognak, de a dokumentum szerint „a működtetési költségeik racionalizálásával, a terjesztésre fordított költségeik optimalizálásával és a belső kiadói minőségbiztosítási folyamataik átgondolásával még így is nyereségessé tehetik működésüket és gazdálkodásukat”.
Az eduline-nak nyilatkozó tankönyves vállalkozók közül többen úgy gondolják, a kormány azért nem akarja emelni a felső árhatárt, hogy ne kelljen megemelni az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok után járó állami támogatást. Az előterjesztésben az áll, hogy ha az árkorlát jövőre sem változik, a központi költségvetésben sem kell magasabb összeget elkülöníteni a rászoruló iskolások támogatására, „ha azonban esetleg kismértékű emelés történne, akkor – mivel szükséges az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára a tankönyvek térítésmentes elérhetőségét biztosítani – a jelenleg 12 000 Ft/jogosult tanulói keret nem lesz elegendő a megnövekvő tankönyvárak állami kompenzálására. Ennek következtében a tanulók ingyenes tankönyvellátása veszélybe kerülhet, vagy az állami költségvetés megnöveli a jogosult tanulók után igényelhető állami központi költségvetési támogatás mértékét”.
Több kiadó is rosszul jár az áfaemeléssel
Információink szerint a kotta- és atlaszkiadással foglalkozó tankönyvkiadók az áfa két százalékos emelésével is rosszul járnak majd, ezek a kiadványok ugyanis nem tartoznak a kedvezményes, vagyis öt százalékos áfakulcs alá tartozó termékek körébe. A Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete ezért azt kérte a minisztériumtól, hogy ehhez hasonló okok miatt tanév közben is módosíthassanak az árakon, ezt azonban nem engedélyezték.
„A tankönyvkiadókat egyébként nem ez fogja bedönteni” – utalt az oktatási államtitkárság terveire Szarvas-Ballér Judit. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár augusztus végén jelentette be, hogy a kötelező kerettantervek bevezetésével egyidejűleg jelentősen lecsökken majd a hivatalos tankönyvlistára kerülő kötetek száma, a jegyzékben ugyanis jelenleg 4600 kiadvány szerepel, ez pedig a Nefmi szerint „áttekinthetetlen mennyiség”.
A helyettes államtitkár az eduline-nak akkor úgy nyilatkozott, a tankönyvpiac biztosan szűkülni fog, de a tankönyvek központi kiválasztása nem piaci, hanem „tartalmi és minőségi” alapon történik majd, ezért a kis kiadóknak ugyanolyan esélye lesz arra, hogy az ő kiadványuk legyen „az az egy-két könyv, amit egy majdani akkreditációs bizottság kiválaszt”.
Szabó Fruzsina
eduline
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
