Rosszul járnak a tankönyvkiadók az erőforrás-minisztérium javaslatával, amely az idei szinten tartaná a hivatalos tankönyvlistán szereplő kiadványok felső árhatárát, miközben a cégek költségei folyamatosan emelkednek. A nagy buktát mégsem ez, hanem az új alaptanterv elfogadása jelenti majd.
„Évek óta nem emelték a tankönyvek felső árkorlátját, ezért idén sem fűztünk hozzá túl nagy reményt, bár többször kértük a minisztériumtól a módosítást” – így kommentálta Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnöke azt az - egyelőre "társadalmi egyeztetésre bocsátott - előterjesztést, amely alapján a hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő kiadványok felső árhatára a 2012/2013-as tanévben is változatlan maradna, vagyis a kiadók a növekvő költségek ellenére sem emelhetnék áraikat.
„Ez elsősorban azoknak a kiadóknak okoz majd gondot, amelyek kis példányszámú tankönyvekkel foglalkoznak, így ugyanis kevesebbet fordíthatnak fejlesztésre” – tette hozzá a TVOT elnöke, aki szerint a kiadók többsége nem használná ki az árhatár emelését, a piaci viszonyok, az iskolák és a szülők anyagi helyzete ezt ugyanis nem engedi meg.
Nem lenne elég a 12 ezres állami tankönyvtámogatás
Azt a kormány.hu-n kedden megjelent előterjesztés készítői is elismerik, hogy a tankönyvkiadók anyagi terhei növekedni fognak, de a dokumentum szerint „a működtetési költségeik racionalizálásával, a terjesztésre fordított költségeik optimalizálásával és a belső kiadói minőségbiztosítási folyamataik átgondolásával még így is nyereségessé tehetik működésüket és gazdálkodásukat”.
Az eduline-nak nyilatkozó tankönyves vállalkozók közül többen úgy gondolják, a kormány azért nem akarja emelni a felső árhatárt, hogy ne kelljen megemelni az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok után járó állami támogatást. Az előterjesztésben az áll, hogy ha az árkorlát jövőre sem változik, a központi költségvetésben sem kell magasabb összeget elkülöníteni a rászoruló iskolások támogatására, „ha azonban esetleg kismértékű emelés történne, akkor – mivel szükséges az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára a tankönyvek térítésmentes elérhetőségét biztosítani – a jelenleg 12 000 Ft/jogosult tanulói keret nem lesz elegendő a megnövekvő tankönyvárak állami kompenzálására. Ennek következtében a tanulók ingyenes tankönyvellátása veszélybe kerülhet, vagy az állami költségvetés megnöveli a jogosult tanulók után igényelhető állami központi költségvetési támogatás mértékét”.
Több kiadó is rosszul jár az áfaemeléssel
Információink szerint a kotta- és atlaszkiadással foglalkozó tankönyvkiadók az áfa két százalékos emelésével is rosszul járnak majd, ezek a kiadványok ugyanis nem tartoznak a kedvezményes, vagyis öt százalékos áfakulcs alá tartozó termékek körébe. A Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete ezért azt kérte a minisztériumtól, hogy ehhez hasonló okok miatt tanév közben is módosíthassanak az árakon, ezt azonban nem engedélyezték.„A tankönyvkiadókat egyébként nem ez fogja bedönteni” – utalt az oktatási államtitkárság terveire Szarvas-Ballér Judit. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár augusztus végén jelentette be, hogy a kötelező kerettantervek bevezetésével egyidejűleg jelentősen lecsökken majd a hivatalos tankönyvlistára kerülő kötetek száma, a jegyzékben ugyanis jelenleg 4600 kiadvány szerepel, ez pedig a Nefmi szerint „áttekinthetetlen mennyiség”.
A helyettes államtitkár az eduline-nak akkor úgy nyilatkozott, a tankönyvpiac biztosan szűkülni fog, de a tankönyvek központi kiválasztása nem piaci, hanem „tartalmi és minőségi” alapon történik majd, ezért a kis kiadóknak ugyanolyan esélye lesz arra, hogy az ő kiadványuk legyen „az az egy-két könyv, amit egy majdani akkreditációs bizottság kiválaszt”.
Szabó Fruzsina
edulineIdén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
