Már jövőre odacsap a kormány a tankönyvkiadóknak

Rosszul járnak a tankönyvkiadók az erőforrás-minisztérium javaslatával, amely az idei szinten tartaná a hivatalos tankönyvlistán szereplő kiadványok felső árhatárát, miközben a cégek költségei folyamatosan emelkednek. A nagy buktát mégsem ez, hanem az új alaptanterv elfogadása jelenti majd.

  • Eduline

„Évek óta nem emelték a tankönyvek felső árkorlátját, ezért idén sem fűztünk hozzá túl nagy reményt, bár többször kértük a minisztériumtól a módosítást” – így kommentálta Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnöke azt az - egyelőre "társadalmi egyeztetésre bocsátott - előterjesztést, amely alapján a hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő kiadványok felső árhatára a 2012/2013-as tanévben is változatlan maradna, vagyis a kiadók a növekvő költségek ellenére sem emelhetnék áraikat.

„Ez elsősorban azoknak a kiadóknak okoz majd gondot, amelyek kis példányszámú tankönyvekkel foglalkoznak, így ugyanis kevesebbet fordíthatnak fejlesztésre” – tette hozzá a TVOT elnöke, aki szerint a kiadók többsége nem használná ki az árhatár emelését, a piaci viszonyok, az iskolák és a szülők anyagi helyzete ezt ugyanis nem engedi meg.

MTI / Koszticsák Szilárd

Nem lenne elég a 12 ezres állami tankönyvtámogatás

Azt a kormány.hu-n kedden megjelent előterjesztés készítői is elismerik, hogy a tankönyvkiadók anyagi terhei növekedni fognak, de a dokumentum szerint „a működtetési költségeik racionalizálásával, a terjesztésre fordított költségeik optimalizálásával és a belső kiadói minőségbiztosítási folyamataik átgondolásával még így is nyereségessé tehetik működésüket és gazdálkodásukat”.

Az eduline-nak nyilatkozó tankönyves vállalkozók közül többen úgy gondolják, a kormány azért nem akarja emelni a felső árhatárt, hogy ne kelljen megemelni az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok után járó állami támogatást. Az előterjesztésben az áll, hogy ha az árkorlát jövőre sem változik, a központi költségvetésben sem kell magasabb összeget elkülöníteni a rászoruló iskolások támogatására, „ha azonban esetleg kismértékű emelés történne, akkor – mivel szükséges az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára a tankönyvek térítésmentes elérhetőségét biztosítani – a jelenleg 12 000 Ft/jogosult tanulói keret nem lesz elegendő a megnövekvő tankönyvárak állami kompenzálására. Ennek következtében a tanulók ingyenes tankönyvellátása veszélybe kerülhet, vagy az állami költségvetés megnöveli a jogosult tanulók után igényelhető állami központi költségvetési támogatás mértékét”.

MTI / Koszticsák Szilárd

Több kiadó is rosszul jár az áfaemeléssel

Információink szerint a kotta- és atlaszkiadással foglalkozó tankönyvkiadók az áfa két százalékos emelésével is rosszul járnak majd, ezek a kiadványok ugyanis nem tartoznak a kedvezményes, vagyis öt százalékos áfakulcs alá tartozó termékek körébe. A Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete ezért azt kérte a minisztériumtól, hogy ehhez hasonló okok miatt tanév közben is módosíthassanak az árakon, ezt azonban nem engedélyezték.

„A tankönyvkiadókat egyébként nem ez fogja bedönteni” – utalt az oktatási államtitkárság terveire Szarvas-Ballér Judit. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár augusztus végén jelentette be, hogy a kötelező kerettantervek bevezetésével egyidejűleg jelentősen lecsökken majd a hivatalos tankönyvlistára kerülő kötetek száma, a jegyzékben ugyanis jelenleg 4600 kiadvány szerepel, ez pedig a Nefmi szerint „áttekinthetetlen mennyiség”.

A helyettes államtitkár az eduline-nak akkor úgy nyilatkozott, a tankönyvpiac biztosan szűkülni fog, de a tankönyvek központi kiválasztása nem piaci, hanem „tartalmi és minőségi” alapon történik majd, ezért a kis kiadóknak ugyanolyan esélye lesz arra, hogy az ő kiadványuk legyen „az az egy-két könyv, amit egy majdani akkreditációs bizottság kiválaszt”.

Szabó Fruzsina

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.