Az MSZP szerint iskolabezárásokhoz vezet, hogy állami fenntartásba kerülhetnek az eddig önkormányzati fenntartású általános iskolák, gimnáziumok és szakközépiskolák.
Lázár János, a Fidesz-KDNP frakció hajdúszoboszlói kihelyezett ülése után pénteken jelentette be: a képviselőcsoport elsöprő többséggel támogatta, hogy a következő tanévtől állami kézbe kerüljenek az önkormányzati fenntartású általános iskolák, a gimnáziumok és a szakközépiskolák.
Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja pénteken sajtótájékoztatón erre úgy reagált: a döntést kizárólag a pénzkivonás szándéka magyarázza, és az iskolabezárásokhoz, pedagógusok elbocsátásához vezet majd. Se önkormányzati vezetők, se pedagógusok, se szülők ne higgyék azt, hogy az államosítástól jobb, kiszámíthatóbb lesz az oktatás helyzete, hogy jobb körülmények között fognak tanulni a gyerekek, hogy több pénz jut majd az oktatási rendszerre - jelentette ki Kunhalmi Ágnes. 2009-ben a Hiller István vezette oktatási minisztérium is azt javasolta, az állam - az esélyegyenlőtlenségek csökkentése érdekében - vállaljon nagyobb szerepet a közoktatásban, és lehetővé tette volna, hogy a kistelepülések átadják iskolájukat az államnak, Kunhalmi Ágnes azt mondta: az erőltetett államosítást kifogásolják, nem a fokozottabb állami szerepvállalást. Hozzátette, a szocialista kormány lehetőséget akart adni a leghátrányosabb helyzetű kistelepüléseknek az iskolaátadásra, nem volt szándéka az államosítás. A nemrégiben bezárt erzsébetvárosi Janikovszky Éva Általános Iskola üresen álló épülete előtt tartott sajtótájékoztatón Kispál Tibor VII. kerületi MSZP-s önkormányzati képviselő azt mondta: az intézmény sorsa azt mutatja, a kerület kormánypárti vezetése nem volt kíváncsi sem a szülők, sem a diákok, sem a szakma véleményére. Véleménye szerint az iskola bezárásának politikai okai voltak.MTI
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
