Iskolabezárásokkal járhat az oktatás államosítása az MSZP szerint

Az MSZP szerint iskolabezárásokhoz vezet, hogy állami fenntartásba kerülhetnek az eddig önkormányzati fenntartású általános iskolák, gimnáziumok és szakközépiskolák.

  • Eduline

 Lázár János, a Fidesz-KDNP frakció hajdúszoboszlói kihelyezett ülése után pénteken jelentette be: a képviselőcsoport elsöprő többséggel támogatta, hogy a következő tanévtől állami kézbe kerüljenek az önkormányzati fenntartású általános iskolák, a gimnáziumok és a szakközépiskolák.

 

Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja pénteken sajtótájékoztatón erre úgy reagált: a döntést kizárólag a pénzkivonás szándéka magyarázza, és az iskolabezárásokhoz, pedagógusok elbocsátásához vezet majd.

 

Se önkormányzati vezetők, se pedagógusok, se szülők ne higgyék azt, hogy az államosítástól jobb, kiszámíthatóbb lesz az oktatás helyzete, hogy jobb körülmények között fognak tanulni a gyerekek, hogy több pénz jut majd az oktatási rendszerre - jelentette ki Kunhalmi Ágnes.

 

2009-ben a Hiller István vezette oktatási minisztérium is azt javasolta, az állam - az esélyegyenlőtlenségek csökkentése érdekében - vállaljon nagyobb szerepet a közoktatásban, és lehetővé tette volna, hogy a kistelepülések átadják iskolájukat az államnak, Kunhalmi Ágnes azt mondta: az erőltetett államosítást kifogásolják, nem a fokozottabb állami szerepvállalást. Hozzátette, a szocialista kormány lehetőséget akart adni a leghátrányosabb helyzetű kistelepüléseknek az iskolaátadásra, nem volt szándéka az államosítás.

 

A nemrégiben bezárt erzsébetvárosi Janikovszky Éva Általános Iskola üresen álló épülete előtt tartott sajtótájékoztatón Kispál Tibor VII. kerületi MSZP-s önkormányzati képviselő azt mondta: az intézmény sorsa azt mutatja, a kerület kormánypárti vezetése nem volt kíváncsi sem a szülők, sem a diákok, sem a szakma véleményére. Véleménye szerint az iskola bezárásának politikai okai voltak.

MTI 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.