Hiába döntött a Legfelsőbb Bíróság a jászladányi iskolai elkülönítés megszüntetéséről, minden úgy marad, ahogy eddig volt. Kállai László helyi roma jogvédő szerint változás nem is várható, amíg a jelenlegi polgármester vezeti a települést, aki félreértelmezte a bírósági ítéletet.
„Minden attól függ, hogy Dankó István marad Jászladány polgármestere vagy sem” — közölte a Roma Sajtóközponttal (RSK) Kállai László, a Roma Polgárjogi Szervezet vezetője, egyben a helyi roma önkormányzat elnöke arra a kérdésre, hogy mikor indul el a településen bíróság által elrendelt deszegregációs program. Hozzátette, hogy Jászladányon most az a legfőbb kérdés, hogyan dönt csütörtökön az önkormányzat képviselő-testülete Dankó István indítványáról. Bár a közgyűlés augusztus 27-én zárt ülésen öt négy arányban az önfeloszlatás mellett döntött, a polgármester nyílt ülésen tárgyaltatja újra az erről szóló határozatot.
Júniusban majd tíz évig tartó jogi huzavona után jogerősen úgy döntött az LB a jászladányi iskolaügyben, hogy jogellenesen különíti el a jászladányi önkormányzat a saját fenntartású és a magániskolában a mélyszegény és a roma gyerekeket, és ezzel megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) és Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet (JRPSz) még 2007-ben indított pert Jászladány önkormányzata és a magániskolát fenntartó alapítvány ellen. A jogvédők többek között a roma gyerekek jogellenes elkülönítésének megállapítását, ennek megszüntetését és egymillió forintos közérdekű bírság kiszabását kérték a jászladányi önkormányzatra.
Az, hogy az önkormányzat a jogerős bíróság döntés ellenére sem fog lépni, már júniusban tudható volt. Dankó István az LB elmarasztaló ítélete után a sajtóban közölte, hogy "marad minden ugyanúgy, ahogy eddig volt". A község első embere úgy értékelte a jogerős ítéletet, hogy tovább működhet Jászladányon az alapítványi iskola, mert nem kötelezték őket az eredeti, vagyis az alapítványi iskola létrehozását megelőző állapot visszaállítására, csak a két intézmény közötti fizikai elkülönítést kell megszüntetniük.
Az idei tanévnyitón a két iskolarészt elválasztó földszinti ajtó már nyitva volt. Idén tizenkét szülő az alapítványi iskolából az önkormányzati iskolába íratta át a gyerekét. Kállai László szerint azért, mert nem tudták kigazdálkodni a családi költségvetésből a gyerekenként fizetendő havi négyezer forintos tandíjat. A jászladányi ügyről itt olvashatsz.eduline
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
