Hiába döntött a Legfelsőbb Bíróság a jászladányi iskolai elkülönítés megszüntetéséről, minden úgy marad, ahogy eddig volt. Kállai László helyi roma jogvédő szerint változás nem is várható, amíg a jelenlegi polgármester vezeti a települést, aki félreértelmezte a bírósági ítéletet.
„Minden attól függ, hogy Dankó István marad Jászladány polgármestere vagy sem” — közölte a Roma Sajtóközponttal (RSK) Kállai László, a Roma Polgárjogi Szervezet vezetője, egyben a helyi roma önkormányzat elnöke arra a kérdésre, hogy mikor indul el a településen bíróság által elrendelt deszegregációs program. Hozzátette, hogy Jászladányon most az a legfőbb kérdés, hogyan dönt csütörtökön az önkormányzat képviselő-testülete Dankó István indítványáról. Bár a közgyűlés augusztus 27-én zárt ülésen öt négy arányban az önfeloszlatás mellett döntött, a polgármester nyílt ülésen tárgyaltatja újra az erről szóló határozatot.
Júniusban majd tíz évig tartó jogi huzavona után jogerősen úgy döntött az LB a jászladányi iskolaügyben, hogy jogellenesen különíti el a jászladányi önkormányzat a saját fenntartású és a magániskolában a mélyszegény és a roma gyerekeket, és ezzel megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) és Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet (JRPSz) még 2007-ben indított pert Jászladány önkormányzata és a magániskolát fenntartó alapítvány ellen. A jogvédők többek között a roma gyerekek jogellenes elkülönítésének megállapítását, ennek megszüntetését és egymillió forintos közérdekű bírság kiszabását kérték a jászladányi önkormányzatra.
Az, hogy az önkormányzat a jogerős bíróság döntés ellenére sem fog lépni, már júniusban tudható volt. Dankó István az LB elmarasztaló ítélete után a sajtóban közölte, hogy "marad minden ugyanúgy, ahogy eddig volt". A község első embere úgy értékelte a jogerős ítéletet, hogy tovább működhet Jászladányon az alapítványi iskola, mert nem kötelezték őket az eredeti, vagyis az alapítványi iskola létrehozását megelőző állapot visszaállítására, csak a két intézmény közötti fizikai elkülönítést kell megszüntetniük.
Az idei tanévnyitón a két iskolarészt elválasztó földszinti ajtó már nyitva volt. Idén tizenkét szülő az alapítványi iskolából az önkormányzati iskolába íratta át a gyerekét. Kállai László szerint azért, mert nem tudták kigazdálkodni a családi költségvetésből a gyerekenként fizetendő havi négyezer forintos tandíjat. A jászladányi ügyről itt olvashatsz.eduline
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
