A bírósági döntés ellenére is elkülönítik a roma diákokat Jászladányban

Hiába döntött a Legfelsőbb Bíróság a jászladányi iskolai elkülönítés megszüntetéséről, minden úgy marad, ahogy eddig volt. Kállai László helyi roma jogvédő szerint változás nem is várható, amíg a jelenlegi polgármester vezeti a települést, aki félreértelmezte a bírósági ítéletet.

  • Eduline

„Minden attól függ, hogy Dankó István marad Jászladány polgármestere vagy sem” — közölte a Roma Sajtóközponttal (RSK) Kállai László, a Roma Polgárjogi Szervezet vezetője, egyben a helyi roma önkormányzat elnöke arra a kérdésre, hogy mikor indul el a településen bíróság által elrendelt deszegregációs program. Hozzátette, hogy Jászladányon most az a legfőbb kérdés, hogyan dönt csütörtökön az önkormányzat képviselő-testülete Dankó István indítványáról. Bár a közgyűlés augusztus 27-én zárt ülésen öt négy arányban az önfeloszlatás mellett döntött, a polgármester nyílt ülésen tárgyaltatja újra az erről szóló határozatot.

A jászladányi iskola. Marad minden ugyanúgy, ahogy eddig volt?
Túry Gergely

Júniusban majd tíz évig tartó jogi huzavona után jogerősen úgy döntött az LB a jászladányi iskolaügyben, hogy jogellenesen különíti el a jászladányi önkormányzat a saját fenntartású és a magániskolában a mélyszegény és a roma gyerekeket, és ezzel megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) és Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet (JRPSz) még 2007-ben indított pert Jászladány önkormányzata és a magániskolát fenntartó alapítvány ellen. A jogvédők többek között a roma gyerekek jogellenes elkülönítésének megállapítását, ennek megszüntetését és egymillió forintos közérdekű bírság kiszabását kérték a jászladányi önkormányzatra.

Az, hogy az önkormányzat a jogerős bíróság döntés ellenére sem fog lépni, már júniusban tudható volt. Dankó István az LB elmarasztaló ítélete után a sajtóban közölte, hogy "marad minden ugyanúgy, ahogy eddig volt". A község első embere úgy értékelte a jogerős ítéletet, hogy tovább működhet Jászladányon az alapítványi iskola, mert nem kötelezték őket az eredeti, vagyis az alapítványi iskola létrehozását megelőző állapot visszaállítására, csak a két intézmény közötti fizikai elkülönítést kell megszüntetniük.

Az idei tanévnyitón a két iskolarészt elválasztó földszinti ajtó már nyitva volt. Idén tizenkét szülő az alapítványi iskolából az önkormányzati iskolába íratta át a gyerekét. Kállai László szerint azért, mert nem tudták kigazdálkodni a családi költségvetésből a gyerekenként fizetendő havi négyezer forintos tandíjat. A jászladányi ügyről itt olvashatsz.eduline

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.