Mennyit keresnek a kezdő tanárok külföldön?

Itthon egyelőre csak álmodhatnak a tanárok arról a fizetésről, amit amerikai, ausztrál vagy éppen japán kollégáik vihetnek haza. Utánajártunk, mennyit keres egy kezdő tanár külföldön, és mennyivel maradnak el ettől az oktatási államtitkárság pedagógus-életpályamodelljében szereplő bérek.

  • Eduline

Az Egyesült Államokban a kezdő tanárok átlagosan nagyjából évi 33 ezer dollárt, vagyis havonta valamivel több mint félmillió forintos fizetést kapnak - persze nem nem mindegy, ki hol kezdi a pályát. Alaszkában például évi 37 ezer dollár, míg Montanában mindössze 23 ezer dollár egy fiatal pedagógus éves bére. A tanári fizetés ezen kívül a tantárgytól, a gyakorlattól és a szakképesítéstől is függ, valamint attól, hogy a pályakezdő milyen szintű intézményben tanít. Hol keres 12 millió forintot egy tanár? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Munka közben egy magyarországi iskolában. Külföldön többet keresnének

Az ausztrál államokban is különböző szempontok alapján határozzák meg a kezdő tanárok fizetését. Új-Dél-Walesben, az ország legnépesebb államában a legkifizetődőbb elhelyezkedni: a kezdő fizetés évi 41 ezer dollár, vagyis havonta nagyjából 680 ezer forint. Aki viszont a négy év tanulás után még egy évet ráhúz az egyetemen, és csak ezután kezd dolgozni, 43 ezer dolláros kezdő fizetéssel alapozhatja meg a karrierjét.

Nagy-Britanniában is függ a fizetés attól, ki hol kezd dolgozni. London belvárosában a legmagasabbak a bérek: egy kezdő tanár 23 ezer fontot, azaz havonta több mint 600 ezer forintot vihet haza. Japánban egy kezdő pedagógus 26 ezer dollárnak megfelelő összeget kap évente – nagyjából havi 430 ezer forintot. A gyakorlattal azonban gyorsan emelkednek a bérek: egy 15 éve a pályán lévő pedagógus már évi 49 ezer dollárt, azaz havi 816 ezer forintot kereshet – ezzel a mutatóval Japán Luxemburg, Svájc, Dél-Korea és Németország után az ötödik helyen áll a világranglistán.

Lengyelország: nem sokkal jobb a helyzet, mint itthon

A lengyel oktatási rendszer hasonló a magyarországihoz: az általános iskolák pedagógusainak még elegendő a hároméves, tanárképzőkben szerzett végzettség is, a középfokú oktatásban viszont már MA-fokozattal is rendelkezni kell. Minden tanárnak teljesítenie kell a szakmai gyakorlatot, sőt megkövetelik tőlük a számítógépes ismereteket és legalább egy idegen nyelv ismeretét is.

A helyzet itthon
MTI

A tanári pályának 2000 óta négy szintjét - gyakorló tanár, szerződéses tanár, kinevezett tanár és okleveles tanár - különböztetik meg, melyek közül a két felső szinten állók (a 2008-2009-es tanévben ez a tanárok 75 százalékát jelentette) köztisztviselőnek minősülnek. A tanároknak kétévente kell továbbképzésre járniuk, emellett tréningeken is részt kell venniük, fizetésük azonban rendkívül alacsony, így állandó tiltakozások forrása is – 2008-as adatok szerint a kezdők éves jövedelme 5041 eurónak, vagyis 1 300 000 forintnak felelt meg.

A közoktatási törvény koncepciója alapján itthon két lépcsőben emelnék a pedagógusok bérét: az illetményalap az egyetemet végzett pedagógusok esetében a jelenlegi minimálbér kétszáz százaléka, főiskolát végzettek esetében 180 százaléka lenne. Így egy egyetemet végzett gyakornok pedagógus bruttó 156 ezer forintos bérrel kezdene, 3-5 év gyakorlat és sikeres minősítés után azonban továbblépne a pedagógus I. fokozatba, ahol az alapilletménye már 187.200 forint volna. A tanári fizetésekről bővebben itt olvashatsz.

eduline

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.