Mennyit keresnek a kezdő tanárok külföldön?

Itthon egyelőre csak álmodhatnak a tanárok arról a fizetésről, amit amerikai, ausztrál vagy éppen japán kollégáik vihetnek haza. Utánajártunk, mennyit keres egy kezdő tanár külföldön, és mennyivel maradnak el ettől az oktatási államtitkárság pedagógus-életpályamodelljében szereplő bérek.

  • Eduline

Az Egyesült Államokban a kezdő tanárok átlagosan nagyjából évi 33 ezer dollárt, vagyis havonta valamivel több mint félmillió forintos fizetést kapnak - persze nem nem mindegy, ki hol kezdi a pályát. Alaszkában például évi 37 ezer dollár, míg Montanában mindössze 23 ezer dollár egy fiatal pedagógus éves bére. A tanári fizetés ezen kívül a tantárgytól, a gyakorlattól és a szakképesítéstől is függ, valamint attól, hogy a pályakezdő milyen szintű intézményben tanít. Hol keres 12 millió forintot egy tanár? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Munka közben egy magyarországi iskolában. Külföldön többet keresnének

Az ausztrál államokban is különböző szempontok alapján határozzák meg a kezdő tanárok fizetését. Új-Dél-Walesben, az ország legnépesebb államában a legkifizetődőbb elhelyezkedni: a kezdő fizetés évi 41 ezer dollár, vagyis havonta nagyjából 680 ezer forint. Aki viszont a négy év tanulás után még egy évet ráhúz az egyetemen, és csak ezután kezd dolgozni, 43 ezer dolláros kezdő fizetéssel alapozhatja meg a karrierjét.

Nagy-Britanniában is függ a fizetés attól, ki hol kezd dolgozni. London belvárosában a legmagasabbak a bérek: egy kezdő tanár 23 ezer fontot, azaz havonta több mint 600 ezer forintot vihet haza. Japánban egy kezdő pedagógus 26 ezer dollárnak megfelelő összeget kap évente – nagyjából havi 430 ezer forintot. A gyakorlattal azonban gyorsan emelkednek a bérek: egy 15 éve a pályán lévő pedagógus már évi 49 ezer dollárt, azaz havi 816 ezer forintot kereshet – ezzel a mutatóval Japán Luxemburg, Svájc, Dél-Korea és Németország után az ötödik helyen áll a világranglistán.

Lengyelország: nem sokkal jobb a helyzet, mint itthon

A lengyel oktatási rendszer hasonló a magyarországihoz: az általános iskolák pedagógusainak még elegendő a hároméves, tanárképzőkben szerzett végzettség is, a középfokú oktatásban viszont már MA-fokozattal is rendelkezni kell. Minden tanárnak teljesítenie kell a szakmai gyakorlatot, sőt megkövetelik tőlük a számítógépes ismereteket és legalább egy idegen nyelv ismeretét is.

A helyzet itthon
MTI

A tanári pályának 2000 óta négy szintjét - gyakorló tanár, szerződéses tanár, kinevezett tanár és okleveles tanár - különböztetik meg, melyek közül a két felső szinten állók (a 2008-2009-es tanévben ez a tanárok 75 százalékát jelentette) köztisztviselőnek minősülnek. A tanároknak kétévente kell továbbképzésre járniuk, emellett tréningeken is részt kell venniük, fizetésük azonban rendkívül alacsony, így állandó tiltakozások forrása is – 2008-as adatok szerint a kezdők éves jövedelme 5041 eurónak, vagyis 1 300 000 forintnak felelt meg.

A közoktatási törvény koncepciója alapján itthon két lépcsőben emelnék a pedagógusok bérét: az illetményalap az egyetemet végzett pedagógusok esetében a jelenlegi minimálbér kétszáz százaléka, főiskolát végzettek esetében 180 százaléka lenne. Így egy egyetemet végzett gyakornok pedagógus bruttó 156 ezer forintos bérrel kezdene, 3-5 év gyakorlat és sikeres minősítés után azonban továbblépne a pedagógus I. fokozatba, ahol az alapilletménye már 187.200 forint volna. A tanári fizetésekről bővebben itt olvashatsz.

eduline

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.