PSZ: félrevezető az oktatási államtitkárság közleménye a tornaórákról

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint az oktatási államtitkárság olyan tájékoztatást adott a mindennapos testnevelés megszervezéséről, amely félreérthető, nem veszi figyelembe a jogszabályok rendelkezéseit, megtéveszti az iskolaigazgatókat és a szülőket.

  • Eduline

Az érdekvédők közleményükben kiemelték: a napközis foglalkozások a nem kötelező tanórai foglalkozások közé tartoznak, ebből adódóan a tanuló azokon való részvétele a szülő döntésén múlik. Álláspontjuk szerint a napközis foglalkozásokon való részvétel kötelezővé tétele törvénysértő, és az ezekről való mulasztást még akkor sem lehet figyelembe venni a tanuló értékelésénél, minősítésénél, az iskoláztatási támogatás megvonásával kapcsolatos eljárásban, ha a napközibe beiratkozott tanuló igazolatlanul távol marad a napközis foglalkozásról.

A PSZ úgy véli: az államtitkárság közleményének kiadása azért is érthetetlen, mert a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján az iskoláknak - a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások keretében - meg kell szervezniük a mindennapos testedzést. Az általános iskolák első-negyedik évfolyamán a tanórai foglalkozások keretében kell megszervezni a mindennapos testedzést.

Általános iskolai tornaóra - csak délután szervezhetik meg a foglalkozásokat
pk

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az általános iskolai intézményvezetőknek küldött levelében azt írta, hogy délutáni napközis foglalkozás keretében szervezhető meg alsó tagozaton a mindennapos testnevelés a most induló tanévben. A kormany.hu oldalon hétfőn közzétett dokumentumban az államtitkár kifejtette: az új, nemzeti köznevelésről szóló törvény megjelenése előtt, a most induló 2011/2012-es tanévben az 1-4. évfolyamon tanulók számára - azokon a napokon, amikor délelőtti órarendjükben a testnevelésóra nem szerepel - a délutáni napköziben, annak óraszáma, pedagógus-létszámkerete és infrastruktúrája felhasználásával kerülhet sor a többletfoglalkozások megszervezésére.

Hozzátette, hogy az e korosztályba tartozók országosan mintegy 80 százaléka veszi igénybe a napközit. Arra kérik az intézményvezetőket,  gondoskodjanak arról, hogy - az igazolt sportolók indokolt elengedését kivéve - valamennyi kisgyerek részt vehessen a délutáni sportfoglalkozásokon, "sőt tegyenek azért, hogy azokon örömmel részt is vegyenek" a tanulók.

Bardóczy Gábor, a sportért felelős államtitkárság főosztályvezetője az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának július 5-i ülésén jelentette be, hogy jövő ősztől bevezetik a kötelező mindennapos testnevelést az általános iskolákban, s ennek megvalósítását létesítményfejlesztési programokkal kívánja segíteni a kormány.

A főosztályvezető akkor hozzátette: a kötelező mindennapos testnevelés bevezetéséről a megegyezés már megszületett Czene Attila, sportért felelős és Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár között. Ennek értelmében a 2012/13-as tanévtől heti három délelőtti és két délutáni testnevelésórát tartanak majd a négy alsó osztályban, míg a felső tagozaton az első évben még csak az ötödikeseknél vezetnék be a mindennapos testnevelést.

Közlése szerint 335 olyan alap- és középfokú oktatási intézmény van jelenleg Magyarországon, amely nem rendelkezik sportinfrastruktúrával. A feltételek javítása érdekében a sportért felelős államtitkárság négy régióban összesen nyolcmilliárd forint értékben ír ki hamarosan létesítményfejlesztési pályázatot.

MTI 

 

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.