MSZP: teljes a bizonytalanság a szakiskolákban

Az MSZP szerint teljes a bizonytalanság a szakképzésben a forráskivonás, illetve a pedagógusok negyedének tervezett elbocsátása miatt.

  • Eduline

Sós Tamás országgyűlési képviselő kedden - utalva arra, hogy a Magyar Nemzetben két héttel ezelőtt megjelentek szerint a kormány szakképzési koncepciója 20 százalékkal mérsékelné a szakképzésre szánt forrásokat, a tanárok száma pedig 26 százalékkal csökkenhet - azt mondta: a kormány átgondolatlan módosításokat készül végrehajtani a szakképzési rendszerben, terve azonban nincs összhangban a várható közoktatási és felsőoktatási  változásokkal. A szakiskolákat érintő tervekről bővebben itt olvashatsz.

 

Példaként hozta, bizonytalanságot okoz, hogy a hároméves, előrehozott szakképzés szakmai vizsgakövetelményeit csak augusztus 25-én hozták nyilvánosságra, amikor beiskolázás és a tantervi programok elkészítése már megtörtént.
Végel Dániel

A szocialista politikus kifogásolta, hogy a több mint hétszáz szakképző iskolát alig félszáz központi intézménybe, térségi integrált szakképző központba olvasztanák be. Azzal kapcsolatban, hogy a közismereti tárgyak óraszámát csökkentik, feltette a kérdést: Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke "beíratná-e a gyermekét olyan oktatási intézménybe, amely zsákutca, amely után nem tud újabb szakmát elsajátítani és ahol nem tud érettségit szerezni?"

 

Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja arról beszélt: az egykulcsos adórendszer miatt a kormány négyszer akkora megszorításra kényszerül, mint amilyen különben szükséges lenne, a kabinet így "csak spórol és eszetlenül vág", ami az oktatási rendszert is kedvezőtlenül érinti, a szocialisták a többi között ezért kezdeményezték oktatási kerekasztal létrehozását.

MTI 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.