Tolna megyében 13 intézményt vesz át a kormányhivatal

Tizenhárom, megyei önkormányzati fenntartású intézményt vesz át 2012. január 1-jével a Tolna Megyei Kormányhivatal - jelentette be a hivatal főigazgatója pénteken sajtótájékoztatón Szekszárdon.

  • Eduline

Az intézményekben több mint háromezer embert foglalkoztatnak - mondta László-Varga Zsuzsanna, hozzátéve, hogy "az átszervezés nem veszélyezteti a dolgozók munkáját, sem az ellátás folyamatosságát". Kérdésre válaszolva megjegyezte: annyi bizonyos, hogy az állami feladatellátásban létszámnövekedés nem lesz.

A főigazgató utalt arra, hogy a kormány megállapodott a megyei önkormányzatokkal arról, hogy az állam az intézményfenntartási feladatokat jövő év január 1-jétől átvállalja az ezzel járó költségekkel együtt.

Az  érintett intézményeket nem kívánta megnevezni, a Tolna megyei önkormányzat szervezeti és működési szabályzata alapján az összes megyei intézmény a listán szerepel; köztük a Balassa János megyei kórház, a tolnai Sztárai Mihály és a gyönki Tolnai Lajos két tannyelvű gimnázium, a tizenegy szociális otthont, valamint hét szakképző iskolát magukban foglaló integrált intézmények. A jelenleg a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és a Tolna Megyei Önkormányzat társulása által működtetett Magyarországi Német Színház jövőjével kapcsolatban azt mondta: a héttagú előkészítő bizottságban további egyeztetések várhatók az esetleges átvételről.

László-Varga Zsuzsanna kitért arra, hogy az átvétel a kormányhivatalok részéről ideiglenes, a fenntartói struktúrát az ősszel az Országgyűlés elé kerülő új önkormányzati törvény hozza létre.

A főigazgatója elhárította az intézmények konszolidációjához szükséges összegre vonatkozó kérdést; mint mondta, a bizottság most kapja meg az ezzel kapcsolatos információkat. A Tolna megyei önkormányzat 6,4 milliárd forint hitelből és kötvénybevételből 3,7 milliárd forintot fordított működésre; a közgyűlés az idei költségvetést másfél milliárd forintos hiánnyal fogadta el.

MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.