Tizenhárom, megyei önkormányzati fenntartású intézményt vesz át 2012. január 1-jével a Tolna Megyei Kormányhivatal - jelentette be a hivatal főigazgatója pénteken sajtótájékoztatón Szekszárdon.
Az intézményekben több mint háromezer embert foglalkoztatnak - mondta László-Varga Zsuzsanna, hozzátéve, hogy "az átszervezés nem veszélyezteti a dolgozók munkáját, sem az ellátás folyamatosságát". Kérdésre válaszolva megjegyezte: annyi bizonyos, hogy az állami feladatellátásban létszámnövekedés nem lesz.
A főigazgató utalt arra, hogy a kormány megállapodott a megyei önkormányzatokkal arról, hogy az állam az intézményfenntartási feladatokat jövő év január 1-jétől átvállalja az ezzel járó költségekkel együtt. Az érintett intézményeket nem kívánta megnevezni, a Tolna megyei önkormányzat szervezeti és működési szabályzata alapján az összes megyei intézmény a listán szerepel; köztük a Balassa János megyei kórház, a tolnai Sztárai Mihály és a gyönki Tolnai Lajos két tannyelvű gimnázium, a tizenegy szociális otthont, valamint hét szakképző iskolát magukban foglaló integrált intézmények. A jelenleg a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és a Tolna Megyei Önkormányzat társulása által működtetett Magyarországi Német Színház jövőjével kapcsolatban azt mondta: a héttagú előkészítő bizottságban további egyeztetések várhatók az esetleges átvételről. László-Varga Zsuzsanna kitért arra, hogy az átvétel a kormányhivatalok részéről ideiglenes, a fenntartói struktúrát az ősszel az Országgyűlés elé kerülő új önkormányzati törvény hozza létre. A főigazgatója elhárította az intézmények konszolidációjához szükséges összegre vonatkozó kérdést; mint mondta, a bizottság most kapja meg az ezzel kapcsolatos információkat. A Tolna megyei önkormányzat 6,4 milliárd forint hitelből és kötvénybevételből 3,7 milliárd forintot fordított működésre; a közgyűlés az idei költségvetést másfél milliárd forintos hiánnyal fogadta el.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
