A reformátusok is minél hamarabb szeretnék látni a közoktatási törvényt

A rendszerváltás óta nem volt ilyen nagy arányú a református iskolák számának növekedése - mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke szombaton Budapesten, az egyház oktatási intézményeinek közös tanévnyitóján.

  • Eduline
A református püspök köszöntő beszédében emlékeztetett arra, februárban a zsinat arra kérte az egyházközségeket, hogy "megfontoltan, körültekintően járjanak el az iskolaátvételeknél". Ennek megfelelően mentek végbe a települési önkormányzatoktól való új átvételek - hangsúlyozta.

Bölcskei Gusztáv "a várva várt közoktatási törvénnyel" kapcsolatban úgy fogalmazott: minél tovább várakoznak erre a jogszabályra, "annál inkább idegesítő a várakozás". Az új törvénynek tisztáznia kell, hogy milyen lesz a magyar közoktatás, ezen belül az egyházi közoktatás jövője - mutatott rá.

Szólt arról is: "várják, remélik, hogy lesz helyük az új törvény alapján az egyházi intézményeknek a közoktatásban". Reményét fejezte ki, hogy az egyházi iskolákban dolgozó pedagógusok bérezése terén megvalósul az esélyegyenlőség, ennek jeleként értékelte azt a kormányrendeletet, amely a bérkompenzációt lehetővé teszi az egyházi oktatási intézményekben. Ennek végrehajtása azonban "óriási munka lesz" - hívta fel a figyelmet.

Annak is hangot adott, hogy amikor az önkormányzati szférában végrehajtották a bérkompenzációt, ugyanezzel a lendülettel kellett volna az egyházi intézmények dolgozóinak is megkapniuk azt. Értetlenségét fejezte ki annak kapcsán, hogy több iskolafenntartó az ingyen tankönyvekre kapott pénzt elköltötte, és erről a nyilvánosság előtt vita folyik.

Huszár Pál, a zsinat világi elnöke tanévnyitó beszédében rávilágított: "a mi iskoláink (...) az állami tanterv teljesítésén kívül neveltséget adnak", arra nevelik tanítványaikat, hogy az örök értékeket, mint a szeretet, a felnőttek és idősek megbecsülése, a munka, a szorgalom, a keresztény elkötelezettség fontosabbak, "mint amit a globalizációs társadalom rákényszerít a társadalomra".

Iskoláik célja, hogy a diákoknak "legyen lelki-szellemi védettségük a globalizáció kártékony hatásai ellenében". Utalt arra, hogy iskoláik korábban "a lét és a nemlét határára sodródtak", ám ez ma már a múlté.

Közlése szerint fontosnak tartják a közéletiségre nevelést, a református egyház tagjai közül sokan töltöttek be magas politikai funkciót, lettek államférfivá. Elmondta, "közéletünkben a reformátusság a számarányán felül képviselteti magát az ország vezetésében".

Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke prédikációjában utalt ara, hogy kétféle pedagógiai felfogás létezik a tananyag elsajátítása terén, az egyik úgy vezeti el a tudásra a tanulókat, hogy bevonja őket a tanulási folyamatba, a másik "beülteti a tudást". Utalt arra, hogy Magyarországon "szinte évente változnak a pedagógiai programok", az iskolákra pedig "fojtogató erővel nehezedik rá a kérdés: mely tudásból lesz haszna élete során a diáknak és a társadalomnak".

Szászfalvi László egyházügyi államtitkár levélben köszöntötte a tanévnyitót. Ebben azt írta: a magyar reformátusságnak elévülhetetlen érdemei vannak a közösségépítés és az anyanyelvű oktatás megteremtése terén. A kormány számára fontos a református iskolák nemzeti és spirituális elkötelezettsége - mutatott rá.

Az ünnepség végén Bölcskei Gusztáv és Huszár Pál átadta a Makkai Sándor-díjat munkájuk elismeréseként Csiszár Ákosné kisvárdai, Karikó-Tóth Tibor szentesi és Veres Edit péterfalvai (Kárpátalja) pedagógusoknak.

MTI

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.