A reformátusok is minél hamarabb szeretnék látni a közoktatási törvényt

A rendszerváltás óta nem volt ilyen nagy arányú a református iskolák számának növekedése - mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke szombaton Budapesten, az egyház oktatási intézményeinek közös tanévnyitóján.

  • Eduline

A református püspök köszöntő beszédében emlékeztetett arra, februárban a zsinat arra kérte az egyházközségeket, hogy "megfontoltan, körültekintően járjanak el az iskolaátvételeknél". Ennek megfelelően mentek végbe a települési önkormányzatoktól való új átvételek - hangsúlyozta.

Bölcskei Gusztáv "a várva várt közoktatási törvénnyel" kapcsolatban úgy fogalmazott: minél tovább várakoznak erre a jogszabályra, "annál inkább idegesítő a várakozás". Az új törvénynek tisztáznia kell, hogy milyen lesz a magyar közoktatás, ezen belül az egyházi közoktatás jövője - mutatott rá.

Szólt arról is: "várják, remélik, hogy lesz helyük az új törvény alapján az egyházi intézményeknek a közoktatásban". Reményét fejezte ki, hogy az egyházi iskolákban dolgozó pedagógusok bérezése terén megvalósul az esélyegyenlőség, ennek jeleként értékelte azt a kormányrendeletet, amely a bérkompenzációt lehetővé teszi az egyházi oktatási intézményekben. Ennek végrehajtása azonban "óriási munka lesz" - hívta fel a figyelmet.

Annak is hangot adott, hogy amikor az önkormányzati szférában végrehajtották a bérkompenzációt, ugyanezzel a lendülettel kellett volna az egyházi intézmények dolgozóinak is megkapniuk azt. Értetlenségét fejezte ki annak kapcsán, hogy több iskolafenntartó az ingyen tankönyvekre kapott pénzt elköltötte, és erről a nyilvánosság előtt vita folyik.

Huszár Pál, a zsinat világi elnöke tanévnyitó beszédében rávilágított: "a mi iskoláink (...) az állami tanterv teljesítésén kívül neveltséget adnak", arra nevelik tanítványaikat, hogy az örök értékeket, mint a szeretet, a felnőttek és idősek megbecsülése, a munka, a szorgalom, a keresztény elkötelezettség fontosabbak, "mint amit a globalizációs társadalom rákényszerít a társadalomra".

Iskoláik célja, hogy a diákoknak "legyen lelki-szellemi védettségük a globalizáció kártékony hatásai ellenében". Utalt arra, hogy iskoláik korábban "a lét és a nemlét határára sodródtak", ám ez ma már a múlté.

Közlése szerint fontosnak tartják a közéletiségre nevelést, a református egyház tagjai közül sokan töltöttek be magas politikai funkciót, lettek államférfivá. Elmondta, "közéletünkben a reformátusság a számarányán felül képviselteti magát az ország vezetésében".

Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke prédikációjában utalt ara, hogy kétféle pedagógiai felfogás létezik a tananyag elsajátítása terén, az egyik úgy vezeti el a tudásra a tanulókat, hogy bevonja őket a tanulási folyamatba, a másik "beülteti a tudást". Utalt arra, hogy Magyarországon "szinte évente változnak a pedagógiai programok", az iskolákra pedig "fojtogató erővel nehezedik rá a kérdés: mely tudásból lesz haszna élete során a diáknak és a társadalomnak".

Szászfalvi László egyházügyi államtitkár levélben köszöntötte a tanévnyitót. Ebben azt írta: a magyar reformátusságnak elévülhetetlen érdemei vannak a közösségépítés és az anyanyelvű oktatás megteremtése terén. A kormány számára fontos a református iskolák nemzeti és spirituális elkötelezettsége - mutatott rá.

Az ünnepség végén Bölcskei Gusztáv és Huszár Pál átadta a Makkai Sándor-díjat munkájuk elismeréseként Csiszár Ákosné kisvárdai, Karikó-Tóth Tibor szentesi és Veres Edit péterfalvai (Kárpátalja) pedagógusoknak.

MTI

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.