Elszámolta a tankönyvcsomagok árát az oktatási államtitkárság?

Hat-hétezer forintba kerül egy átlagos tankönyvcsomag az általános iskolák alsó tagozatán – jelentette be az oktatási államtitkárság a tanévkezdés előtt három héttel. Valójában azonban már az elsős diákok könyveiért is legalább 8500-10 000 forintot fizetnek a szülők. A legdrágábbak idén is a nyolcadikosok kiadványai.

  • Eduline

„6482 forint az első évfolyamos, 10 840 forint a nyolcadikos tankönyvcsomag ára, a szülők kiadásai a 2010/2011-es tanévhez képest alig nőttek” – így nyilatkozott Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár augusztus közepén. Kellemetlen meglepetés érte azokat a szülőket, akik ez alapján próbálták kiszámolni, nagyjából mekkora összeget hagynak majd ott a tankönyvárusításon, az általános iskolai könyvcsomagokért ugyanis a legtöbb intézményben ennél jóval többet kell fizetni.

MTI / Koszticsák Szilárd

Tízezres tankönyvcsomag helyett húszezres

Míg az oktatási államtitkárság tájékoztatója szerint az átlagos első évfolyamos tankönyvcsomag 6482 forintba kerül, a szülők 8000 és 12 000 forint közötti összegeket kénytelenek kifizetni: a váci Petőfi Sándor Általános Iskolában 10 825, a szegedi Arany János Általános Iskolában 8570-10 115, a pécsi Jókai Mór Általános Iskolában 8647, a budapesti Farkasréti Általános Iskolában pedig 10 795-11 499 forint az első osztályos tankönyvek ára.

Az általános iskolai tankönyvcsomagok ára az oktatási államtitkárság számítása szerint

1. évfolyam: 6482 forint, 2. évfolyam: 7430 forint, 3. évfolyam: 7169 forint, 4. évfolyam: 6431 forint, 5. évfolyam: 6550 forint, 6. évfolyam: 7285 forint, 7. évfolyam: 11 110 forint, 8. évfolyam: 10 840 forint

A tankönyvcsomagok ára az egyik budapesti általános iskolában

1. évfolyam: 10 795-11 499 forint, 2. évfolyam: 11 170-14 850 forint, 3. évfolyam: 10 690-12 900 forint, 4. évfolyam: 14 235-14 425 forint, 5. évfolyam: 13 160-15 030 forint, 6. évfolyam: 11 219-12 707 forint, 7. évfolyam: 15 110-15 790 forint, 8. évfolyam: 12 125-16 387 forint

A hatodikos csomag is jóval többe kerül, mint 7285 forint. A budapesti általános iskolákban – nyelvkönyvekkel együtt – 11 000-16 000 forintot kell fizetni, a legdrágább azonban idén is a nyolcadikos diákok tankönyvcsomagja, amely legalább 12 000 forintos kiadást jelent a szülőknek, de több olyan általános iskolát is találtunk, ahol 17-18 000 forintba kerülnek a kiadványok.

Hogyan számolják ki a tankönyvcsomagok árát?

Az oktatási államtitkárság forintra pontos árlistája egyébként sem jelenthet kiindulópontot a kiadásokkal kalkuláló szülők számára, hiszen a pedagógusok – a szülőkkel és az intézményvezetőkkel együtt, a keret- és a helyi tantervnek megfelelően – szabadon dönthetnek arról, melyik tankönyvkiadó melyik kiadványát rendelik meg a hivatalos listáról, vagyis ahány osztály van az országban, annyiféle tankönyvcsomagot rendelnek.

MTI / Koszticsák Szilárd

Az államtitkárság a közepes árfekvésű kiadványokkal kalkulált, Gloviczki Zoltán néhány napja úgy nyilatkozott, hogy az átlagos tankönyvcsomag árának kiszámításakor „egyfajta minimalista szemléletet követnek”. A tankönyvjegyzék legolcsóbb kiadványa 111, míg a legdrágább közismereti tankönyv 3280 forint, a legdrágább szakképzési tankönyv 8300, a legdrágább nemzetiségi tankönyv pedig 25 000 forintba kerül.

eduline
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.