Vége a dalnak: a kormányhivatal is rábólintott a Janikovszky iskola bezárására

Elutasította a VII. kerületi Janikovszky Éva Általános Iskola szülői szervezetének beadványát a budapesti kormányhivatal, ezzel jóváhagyta az erzsébetvárosi képviselő-testület májusi döntését az intézmény megszüntetéséről.

  • Eduline
„Az iskola nagy valószínűséggel legalább 2012 júniusáig működni fog, az erzsébetvárosi képviselő-testület határozata a megszüntetésről érvénytelen és semmis” – június elején még így értelmezte az erőforrás-minisztériumtól jogszabályi tájékoztatót a Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium szülői szervezetének elnöksége. Az általános iskolai beiratkozási időszak után, május 20-án döntött úgy a VII. kerületi képviselő-testület, hogy bezárja az intézményt, a diákokat és a tantestület egy részét a Baross Gábor Általános Iskola veszi át.

MTI Fotó: Kovács Tamás

A szülők többször tiltakoztak a határozat ellen, végül bírósághoz fordultak. Véleményük szerint a közoktatási törvény egyértelműen kimondja, hogy az oktatási intézmények megszüntetése vagy átszervezése előtt kötelező egyeztetni az iskolaszékkel, a szülői szervezettel és a tantestülettel, ezt azonban az önkormányzat nem tette meg, ahogy azokat a dokumentumokat sem küldték el az iskolának, amelyek alapján a bezárás mellett döntöttek.

A szülői szervezet elnöke, Lugosi András a hvg.hu-nak és az eduline-nak többször úgy nyilatkozott, van esély arra, hogy a bíróság felfüggeszti vagy megsemmisíti a képviselő-testület határozatát. A közösség beadványát a Fővárosi Bíróság ennek ellenére már július végén elhárította – a hivatalos tájékoztatásban az áll, hogy képviselő-testületi határozatot csak az illetékes kormányhivatal vizsgálhatja és függesztheti fel. „Postán kaptuk az értesítést, hogy a budapesti kormányhivatal is elutasította a beadványunkat, szerintük az önkormányzat a jogszabályokat betartva döntött a Janikovszky bezárása mellett” – mondta Lugosi András.

Szabó Fruzsina

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.