Vége a dalnak: a kormányhivatal is rábólintott a Janikovszky iskola bezárására

Elutasította a VII. kerületi Janikovszky Éva Általános Iskola szülői szervezetének beadványát a budapesti kormányhivatal, ezzel jóváhagyta az erzsébetvárosi képviselő-testület májusi döntését az intézmény megszüntetéséről.

  • Eduline
„Az iskola nagy valószínűséggel legalább 2012 júniusáig működni fog, az erzsébetvárosi képviselő-testület határozata a megszüntetésről érvénytelen és semmis” – június elején még így értelmezte az erőforrás-minisztériumtól jogszabályi tájékoztatót a Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium szülői szervezetének elnöksége. Az általános iskolai beiratkozási időszak után, május 20-án döntött úgy a VII. kerületi képviselő-testület, hogy bezárja az intézményt, a diákokat és a tantestület egy részét a Baross Gábor Általános Iskola veszi át.

MTI Fotó: Kovács Tamás

A szülők többször tiltakoztak a határozat ellen, végül bírósághoz fordultak. Véleményük szerint a közoktatási törvény egyértelműen kimondja, hogy az oktatási intézmények megszüntetése vagy átszervezése előtt kötelező egyeztetni az iskolaszékkel, a szülői szervezettel és a tantestülettel, ezt azonban az önkormányzat nem tette meg, ahogy azokat a dokumentumokat sem küldték el az iskolának, amelyek alapján a bezárás mellett döntöttek.

A szülői szervezet elnöke, Lugosi András a hvg.hu-nak és az eduline-nak többször úgy nyilatkozott, van esély arra, hogy a bíróság felfüggeszti vagy megsemmisíti a képviselő-testület határozatát. A közösség beadványát a Fővárosi Bíróság ennek ellenére már július végén elhárította – a hivatalos tájékoztatásban az áll, hogy képviselő-testületi határozatot csak az illetékes kormányhivatal vizsgálhatja és függesztheti fel. „Postán kaptuk az értesítést, hogy a budapesti kormányhivatal is elutasította a beadványunkat, szerintük az önkormányzat a jogszabályokat betartva döntött a Janikovszky bezárása mellett” – mondta Lugosi András.

Szabó Fruzsina

eduline
Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.