Minden negyedik tanár elveszítheti az állását az MSZP szerint

Az MSZP szerint a szakképzésben dolgozó pedagógusok negyede elveszítheti az állását és európai uniós támogatások is veszélybe kerülnek, ha életbe lép a kormány szakképzési koncepciója.

  • Eduline

Sós Tamás országgyűlési képviselő hétfői sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzetben a múlt héten megjelent írásra hivatkozva azt mondta: a kormány 20 százalékkal csökkentené a szakképzésre szánt forrásokat. A lap egyebek mellett azt írta: a több mint 700 szakképző iskolát alig félszáz központi intézménybe, térségi integrált szakképző központba olvasztják be, így kiszűrhetővé válnak a párhuzamos képzések, és bezárhatók a jórészt üres iskolák. A Magyar Nemzet birtokába jutott koncepció alapján a képzés hatékonyabb és olcsóbb lesz, az osztálylétszámok nőnek, míg a tanárok száma 26 százalékkal csökken. A szakképzési koncepcióról bővebb információkat itt találsz.

MTI

Az MSZP-s képviselő szerint a javaslat megalapozatlan, tele van ellentmondásokkal és nem egyeztették a szakmai szervezetekkel. Ezért arra szólította fel a kormányt, hogy kezdjen párbeszédet az érintettekkel a szakképzési rendszer átalakításáról.

A részletekről szólva kifejtette: az eltérő szakmákat oktató intézmények összevonása nem hoz megtakarítást, viszont rontja az intézmények hatékonyságát, a kényszerű utazás pedig többletterhet jelent a diákoknak és a tanároknak.

Sós Tamás azt is fölvetette, hogy mivel a koncepció az egységes fenntartói rendszerben működő holland szakképzési modell meghonosítását tervezi, ez akár államosítást is jelenthet. Véleménye szerint ráadásul az átszervezés veszélyezteti a futó és lezárult pályázatokat, így több mint tízmilliárd forint értékű uniós támogatás sorsa válik bizonytalanná. Kifogásolta továbbá, hogy a kormány a tervek szerint csökkentené a közismereti tárgyak óraszámát a szakképzésben.

 MTI

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.