Az MSZP szerint a szakképzésben dolgozó pedagógusok negyede elveszítheti az állását és európai uniós támogatások is veszélybe kerülnek, ha életbe lép a kormány szakképzési koncepciója.
Sós Tamás országgyűlési képviselő hétfői sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzetben a múlt héten megjelent írásra hivatkozva azt mondta: a kormány 20 százalékkal csökkentené a szakképzésre szánt forrásokat. A lap egyebek mellett azt írta: a több mint 700 szakképző iskolát alig félszáz központi intézménybe, térségi integrált szakképző központba olvasztják be, így kiszűrhetővé válnak a párhuzamos képzések, és bezárhatók a jórészt üres iskolák. A Magyar Nemzet birtokába jutott koncepció alapján a képzés hatékonyabb és olcsóbb lesz, az osztálylétszámok nőnek, míg a tanárok száma 26 százalékkal csökken. A szakképzési koncepcióról bővebb információkat itt találsz.
Az MSZP-s képviselő szerint a javaslat megalapozatlan, tele van ellentmondásokkal és nem egyeztették a szakmai szervezetekkel. Ezért arra szólította fel a kormányt, hogy kezdjen párbeszédet az érintettekkel a szakképzési rendszer átalakításáról.
A részletekről szólva kifejtette: az eltérő szakmákat oktató intézmények összevonása nem hoz megtakarítást, viszont rontja az intézmények hatékonyságát, a kényszerű utazás pedig többletterhet jelent a diákoknak és a tanároknak. Sós Tamás azt is fölvetette, hogy mivel a koncepció az egységes fenntartói rendszerben működő holland szakképzési modell meghonosítását tervezi, ez akár államosítást is jelenthet. Véleménye szerint ráadásul az átszervezés veszélyezteti a futó és lezárult pályázatokat, így több mint tízmilliárd forint értékű uniós támogatás sorsa válik bizonytalanná. Kifogásolta továbbá, hogy a kormány a tervek szerint csökkentené a közismereti tárgyak óraszámát a szakképzésben.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
