Odacsaphat a kormány a tankönyves vállalkozóknak is

A tankönyves kamara elnöke aggasztónak tartja a tankönyvpiac korlátozására és központosítására vonatkozó kormányzati elképzeléseket, amelyek vállalkozások tucatjait lehetetlenítenék el. Idén 4 százalékkal emelkedett az átlagár tavalyhoz képest - írja a Napi Gazdaság.

  • Eduline
"A piac liberalizációja az elmúlt húsz évben minőségi változást hozott a tankönyvkiadásban, a légkör és a szabályrendszer szellemileg is stimuláló volt" − mondta a Napi Gazdaságnak Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnöke.

A nagy választék szerinte nem jelent rosszat: a kiadványok 12 évfolyamra, többféle iskolatípusra és az összes tantárgyra meghatározva kerültek be a tankönyvjegyzékbe, a tanárok a maguk oktatási módszeréhez igazodva rendelhetik meg a kiadványokat. Ami nem vált be, azt nem rendelték az iskolák, így az idővel kikerült a listáról.

MTI / Máthé Zoltán

Szarvas-Ballér Judit aggasztónak tartja a sajtóból megismert elképzeléseket a tankönyvpiac korlátozására és központosítására, ami vállalkozások tucatjait lehetetlenítené el, egy egész ágazatot szüntethet meg. A TVOT véleményét nem kérték ki a változtatásokkal kapcsolatban, várhatóan most ősszel fogadja a testület képviselőit az oktatási államtitkár.

A versenykorlátozás uniós szabályokat is sérthet − vélik szakmai körökben −, Szarvas-Ballér Judit szerint pedig a Magyarországon levő külföldi kiadók sem hagyják majd szó nélkül a befektetéseik megtérülését veszélyeztető elképzeléseket. Tartós tankönyvek korábban is léteztek − jegyezte meg a szakember −, az intézményfenntartók az ingyenes tankönyvellátást részben ilyen formában is biztosítják. Az iskolák is halmoznak fel ilyen kiadványokat, ám ezeket a családok nem igazán igénylik, helyettük vagy mellettük gyakran saját példányt is vásárolnak a gyerekeknek.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.