Odacsaphat a kormány a tankönyves vállalkozóknak is

A tankönyves kamara elnöke aggasztónak tartja a tankönyvpiac korlátozására és központosítására vonatkozó kormányzati elképzeléseket, amelyek vállalkozások tucatjait lehetetlenítenék el. Idén 4 százalékkal emelkedett az átlagár tavalyhoz képest - írja a Napi Gazdaság.

  • Eduline
"A piac liberalizációja az elmúlt húsz évben minőségi változást hozott a tankönyvkiadásban, a légkör és a szabályrendszer szellemileg is stimuláló volt" − mondta a Napi Gazdaságnak Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnöke.

A nagy választék szerinte nem jelent rosszat: a kiadványok 12 évfolyamra, többféle iskolatípusra és az összes tantárgyra meghatározva kerültek be a tankönyvjegyzékbe, a tanárok a maguk oktatási módszeréhez igazodva rendelhetik meg a kiadványokat. Ami nem vált be, azt nem rendelték az iskolák, így az idővel kikerült a listáról.

MTI / Máthé Zoltán

Szarvas-Ballér Judit aggasztónak tartja a sajtóból megismert elképzeléseket a tankönyvpiac korlátozására és központosítására, ami vállalkozások tucatjait lehetetlenítené el, egy egész ágazatot szüntethet meg. A TVOT véleményét nem kérték ki a változtatásokkal kapcsolatban, várhatóan most ősszel fogadja a testület képviselőit az oktatási államtitkár.

A versenykorlátozás uniós szabályokat is sérthet − vélik szakmai körökben −, Szarvas-Ballér Judit szerint pedig a Magyarországon levő külföldi kiadók sem hagyják majd szó nélkül a befektetéseik megtérülését veszélyeztető elképzeléseket. Tartós tankönyvek korábban is léteztek − jegyezte meg a szakember −, az intézményfenntartók az ingyenes tankönyvellátást részben ilyen formában is biztosítják. Az iskolák is halmoznak fel ilyen kiadványokat, ám ezeket a családok nem igazán igénylik, helyettük vagy mellettük gyakran saját példányt is vásárolnak a gyerekeknek.

eduline
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.