Új tantárgy a középiskolákban: katonai alapismeretek tizenéveseknek

A Katonasuli program keretében szeptembertől katonai alapismereteket is oktatnak a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskolában; az erről szóló együttműködési megállapodást csütörtökön írták alá a Magyar Honvédség 86. Szolnok Helikopter Bázis, a szolnoki önkormányzat és az oktatási intézmény vezetői.

  • Eduline
A 2005 óta folyó Katonasuli programban az országban 22 középiskola vesz részt, és a honvédelmi minisztérium tervei szerint számuk hamarosan megduplázódhat - mondta Szarka Gábor, a tárca kabinetfőnöke az eseményhez kötött sajtótájékoztatón.

Mint fogalmazott, az együttműködés célja ezúttal is az, hogy a katonai alapismeretek elsajátítása közben népszerűsítsék a honvédség társadalmi támogatását, és vonzóvá tegyék a katonai pályát a fiatalok körében. A tantárgyból az új tanévben már emelt szintű érettségi vizsgát is tehetnek a diákok - fűzte hozzá.

MTI - Koszticsák Szilárd

Szalay Ferenc, a város fideszes polgármestere elmondta: mint katonaviselt ember úgy látja, hogy a sorkatonaság hasznos volt a fiataloknak, mert sokat segített az életre való felkészítésükben. Mivel ez már a múlt, a katonai alapismeretekről szóló tantárgy oktatásával kell ezt a hiányt pótolni - mondta.   

Lamos Imre dandártábornok, a szolnoki helyőrség parancsnoka arról beszélt: a katonai szervezet közreműködik abban, hogy a fiatalok alaposabban megismerhessék a fegyveres hivatást, a főbb katonai tevékenységek lényegét. A tantárgy eredményes megtanulásához oktatástechnikai eszközöket, tablókat, módszertani segédleteket biztosítanak, valamint segítséget nyújtanak egy honvédelmi oktatókabinet kialakításához.

Gúth Ferenc, a 3000 diákot elsősorban szakmákra kiképző középiskola vezetője terveik között azt említette, hogy ha a tantárgy sikeres lesz a tanulók körében, a jövőben egy honvédelmi osztályt is indítanak.

MTI
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.