Új tantárgy a középiskolákban: katonai alapismeretek tizenéveseknek

A Katonasuli program keretében szeptembertől katonai alapismereteket is oktatnak a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskolában; az erről szóló együttműködési megállapodást csütörtökön írták alá a Magyar Honvédség 86. Szolnok Helikopter Bázis, a szolnoki önkormányzat és az oktatási intézmény vezetői.

  • Eduline

A 2005 óta folyó Katonasuli programban az országban 22 középiskola vesz részt, és a honvédelmi minisztérium tervei szerint számuk hamarosan megduplázódhat - mondta Szarka Gábor, a tárca kabinetfőnöke az eseményhez kötött sajtótájékoztatón.

Mint fogalmazott, az együttműködés célja ezúttal is az, hogy a katonai alapismeretek elsajátítása közben népszerűsítsék a honvédség társadalmi támogatását, és vonzóvá tegyék a katonai pályát a fiatalok körében. A tantárgyból az új tanévben már emelt szintű érettségi vizsgát is tehetnek a diákok - fűzte hozzá.

MTI - Koszticsák Szilárd

Szalay Ferenc, a város fideszes polgármestere elmondta: mint katonaviselt ember úgy látja, hogy a sorkatonaság hasznos volt a fiataloknak, mert sokat segített az életre való felkészítésükben. Mivel ez már a múlt, a katonai alapismeretekről szóló tantárgy oktatásával kell ezt a hiányt pótolni - mondta.   

Lamos Imre dandártábornok, a szolnoki helyőrség parancsnoka arról beszélt: a katonai szervezet közreműködik abban, hogy a fiatalok alaposabban megismerhessék a fegyveres hivatást, a főbb katonai tevékenységek lényegét. A tantárgy eredményes megtanulásához oktatástechnikai eszközöket, tablókat, módszertani segédleteket biztosítanak, valamint segítséget nyújtanak egy honvédelmi oktatókabinet kialakításához.

Gúth Ferenc, a 3000 diákot elsősorban szakmákra kiképző középiskola vezetője terveik között azt említette, hogy ha a tantárgy sikeres lesz a tanulók körében, a jövőben egy honvédelmi osztályt is indítanak.

MTI

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.