Így változik a szakképzés: hároméves lesz a szakiskola

A kormány a munkaerőpiac valós igényeihez igazítja a szakképzés rendszerét: a képzési idő a szakiskolákban három évre rövidül, és az eddiginél nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlati képzés - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kedden az MTI-nek.

  • Eduline

Czomba Sándor elmondta: az NGM szakképzési koncepcióját a kormány már tárgyalta és elfogadta, a törvénytervezet a közigazgatási egyeztetés és a társadalmi vita után, - a közoktatási törvénnyel párhuzamosan - várhatóan késő ősszel kerül az Országgyűlés elé. Hangsúlyozta: a 2012-es tanévtől várhatóan már az új szakképzési rendszerben tanulhatnak a diákok.

 

Az államtitkár hozzáfűzte, hogy a most szeptemberben kezdődő tanévben már abban a több mint 40 szakmában hároméves képzésben is tanulhatnak a diákok, amelyek követelményrendszerét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) dolgozta ki az NGM felkérésére.

 

A rendszer átalakítására azért van szükség, mert az utóbbi években távolodtak egymástól a munkaerő-piaci igények és a szakképzés, valamint csökkent a kétkezi munka becsülete - emelte ki Czomba Sándor. Hozzáfűzte: a bizonyítvány sokszor csak elméletileg tette alkalmassá a munkavállalásra a végzetteket, és túl hosszú - 4, 5 vagy akár 6 éves - volt a képzés a szakközépiskolákban.

 

2012-től a szakiskolákban három évre rövidül a képzési idő, és a diákok a német duális szakképzési modellnek megfelelően nagyobb arányban tanulnak majd gyakorlati tárgyakat. Elméleti, közismereti tárgyak is lesznek, de kisebb - körülbelül egyharmados - arányban. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a 9. és 10. évfolyamon nagy, csaknem 20 százalékos az átlagos lemorzsolódás, ezért is tervezik, hogy az úgynevezett "Híd" programon keresztül segítik a diákok szakmai évfolyamra való belépését.

 

Czomba Sándor elmondta: az oktatási államtitkársággal, és az MKIK-val szorosan együttműködve dolgozzák ki a képzési követelményeket. A hároméves képzési idő második és harmadik évében a diákok cégeknél, vállalkozásoknál, tanulószerződés keretében sajátíthatják el szakmájukat.

 

Az intézményi keretekről szólva kifejtette: az új rendszerben megmaradnak a szakiskolák együttműködésében létrejött térségi integrált szakképző központok (tiszk-ek), de a jelenleginél egységesebbé, hatékonyabbá és átláthatóbbá teszik működésüket.

MTI 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.