A kormány a munkaerőpiac valós igényeihez igazítja a szakképzés rendszerét: a képzési idő a szakiskolákban három évre rövidül, és az eddiginél nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlati képzés - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kedden az MTI-nek.
Czomba Sándor elmondta: az NGM szakképzési koncepcióját a kormány már tárgyalta és elfogadta, a törvénytervezet a közigazgatási egyeztetés és a társadalmi vita után, - a közoktatási törvénnyel párhuzamosan - várhatóan késő ősszel kerül az Országgyűlés elé. Hangsúlyozta: a 2012-es tanévtől várhatóan már az új szakképzési rendszerben tanulhatnak a diákok.
Az államtitkár hozzáfűzte, hogy a most szeptemberben kezdődő tanévben már abban a több mint 40 szakmában hároméves képzésben is tanulhatnak a diákok, amelyek követelményrendszerét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) dolgozta ki az NGM felkérésére. A rendszer átalakítására azért van szükség, mert az utóbbi években távolodtak egymástól a munkaerő-piaci igények és a szakképzés, valamint csökkent a kétkezi munka becsülete - emelte ki Czomba Sándor. Hozzáfűzte: a bizonyítvány sokszor csak elméletileg tette alkalmassá a munkavállalásra a végzetteket, és túl hosszú - 4, 5 vagy akár 6 éves - volt a képzés a szakközépiskolákban. 2012-től a szakiskolákban három évre rövidül a képzési idő, és a diákok a német duális szakképzési modellnek megfelelően nagyobb arányban tanulnak majd gyakorlati tárgyakat. Elméleti, közismereti tárgyak is lesznek, de kisebb - körülbelül egyharmados - arányban. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a 9. és 10. évfolyamon nagy, csaknem 20 százalékos az átlagos lemorzsolódás, ezért is tervezik, hogy az úgynevezett "Híd" programon keresztül segítik a diákok szakmai évfolyamra való belépését. Czomba Sándor elmondta: az oktatási államtitkársággal, és az MKIK-val szorosan együttműködve dolgozzák ki a képzési követelményeket. A hároméves képzési idő második és harmadik évében a diákok cégeknél, vállalkozásoknál, tanulószerződés keretében sajátíthatják el szakmájukat. Az intézményi keretekről szólva kifejtette: az új rendszerben megmaradnak a szakiskolák együttműködésében létrejött térségi integrált szakképző központok (tiszk-ek), de a jelenleginél egységesebbé, hatékonyabbá és átláthatóbbá teszik működésüket.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
