Így változik a szakképzés: hároméves lesz a szakiskola

A kormány a munkaerőpiac valós igényeihez igazítja a szakképzés rendszerét: a képzési idő a szakiskolákban három évre rövidül, és az eddiginél nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlati képzés - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kedden az MTI-nek.

  • Eduline

Czomba Sándor elmondta: az NGM szakképzési koncepcióját a kormány már tárgyalta és elfogadta, a törvénytervezet a közigazgatási egyeztetés és a társadalmi vita után, - a közoktatási törvénnyel párhuzamosan - várhatóan késő ősszel kerül az Országgyűlés elé. Hangsúlyozta: a 2012-es tanévtől várhatóan már az új szakképzési rendszerben tanulhatnak a diákok.

Az államtitkár hozzáfűzte, hogy a most szeptemberben kezdődő tanévben már abban a több mint 40 szakmában hároméves képzésben is tanulhatnak a diákok, amelyek követelményrendszerét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) dolgozta ki az NGM felkérésére.

A rendszer átalakítására azért van szükség, mert az utóbbi években távolodtak egymástól a munkaerő-piaci igények és a szakképzés, valamint csökkent a kétkezi munka becsülete - emelte ki Czomba Sándor. Hozzáfűzte: a bizonyítvány sokszor csak elméletileg tette alkalmassá a munkavállalásra a végzetteket, és túl hosszú - 4, 5 vagy akár 6 éves - volt a képzés a szakközépiskolákban.

2012-től a szakiskolákban három évre rövidül a képzési idő, és a diákok a német duális szakképzési modellnek megfelelően nagyobb arányban tanulnak majd gyakorlati tárgyakat. Elméleti, közismereti tárgyak is lesznek, de kisebb - körülbelül egyharmados - arányban. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a 9. és 10. évfolyamon nagy, csaknem 20 százalékos az átlagos lemorzsolódás, ezért is tervezik, hogy az úgynevezett "Híd" programon keresztül segítik a diákok szakmai évfolyamra való belépését.

Czomba Sándor elmondta: az oktatási államtitkársággal, és az MKIK-val szorosan együttműködve dolgozzák ki a képzési követelményeket. A hároméves képzési idő második és harmadik évében a diákok cégeknél, vállalkozásoknál, tanulószerződés keretében sajátíthatják el szakmájukat.

Az intézményi keretekről szólva kifejtette: az új rendszerben megmaradnak a szakiskolák együttműködésében létrejött térségi integrált szakképző központok (tiszk-ek), de a jelenleginél egységesebbé, hatékonyabbá és átláthatóbbá teszik működésüket.

MTI 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.