A kötelező óvoda miatt fordult alkotmánybírósághoz két osztrák anya

Alkotmánybírósághoz fordult két osztrák anya az ötéves korú gyerekek kötelező óvodai nevelésének bevezetése miatt - számolt be róla vasárnap az osztrák rádió.

  • Eduline
Kötelező az óvoda - akár akarja a szülő, akár nem
A két nő érvelése szerint a szülők neveléshez való jogát és a magánélethez, valamint a családi élethez való jogot sérti a kötelező óvodai év - hangzott el az ORF tudósításában.

A kormány tavaly rendelte el, hogy minden gyermek iskolakezdés előtt egy évvel, ötéves korában heti legkevesebb négy napot, illetve 16 órát óvodában töltsön. A rendelkezéssel az a kormány célja, hogy az iskolai oktatásban jobb és kiegyenlítettebb esélyekkel vegyenek részt a gyerekek. A kötelező óvodai évért nem kell fizetniük a szülőknek. A kormány évi 70 millió euróval támogatja a tartományok ezzel kapcsolatos kiadásait.

Az első kötelező óvodai év után időközben a kormány egy második bevezetését mérlegeli a hiányos némettudású vagy németül nem beszélő gyerekek számára. Ezzel elsősorban a bevándorlók gyermekeinek integrációját akarják elősegíteni. Az oktatási minisztérium egy 2009-ben közzétett felmérése szerint a bécsi iskolák tanulóinak 40 százaléka nem német anyanyelvű, s minden második iskolában 90 százalék felett van a németet második nyelvként használó gyerekek aránya.

MTI

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde