A kötelező óvoda miatt fordult alkotmánybírósághoz két osztrák anya

Alkotmánybírósághoz fordult két osztrák anya az ötéves korú gyerekek kötelező óvodai nevelésének bevezetése miatt - számolt be róla vasárnap az osztrák rádió.

  • Eduline
Kötelező az óvoda - akár akarja a szülő, akár nem
A két nő érvelése szerint a szülők neveléshez való jogát és a magánélethez, valamint a családi élethez való jogot sérti a kötelező óvodai év - hangzott el az ORF tudósításában.

A kormány tavaly rendelte el, hogy minden gyermek iskolakezdés előtt egy évvel, ötéves korában heti legkevesebb négy napot, illetve 16 órát óvodában töltsön. A rendelkezéssel az a kormány célja, hogy az iskolai oktatásban jobb és kiegyenlítettebb esélyekkel vegyenek részt a gyerekek. A kötelező óvodai évért nem kell fizetniük a szülőknek. A kormány évi 70 millió euróval támogatja a tartományok ezzel kapcsolatos kiadásait.

Az első kötelező óvodai év után időközben a kormány egy második bevezetését mérlegeli a hiányos némettudású vagy németül nem beszélő gyerekek számára. Ezzel elsősorban a bevándorlók gyermekeinek integrációját akarják elősegíteni. Az oktatási minisztérium egy 2009-ben közzétett felmérése szerint a bécsi iskolák tanulóinak 40 százaléka nem német anyanyelvű, s minden második iskolában 90 százalék felett van a németet második nyelvként használó gyerekek aránya.

MTI

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.