Így élnek a gyerekek a szellemvárosban

A március 11-i atomerőmű-katasztrófa óta a japán hatóságok felemelték a gyermekek számára engedélyezett maximális sugárzási értéket, amelynek szintje így megegyezik a számos országban az atomerőművekben dolgozók számára előírt szabvánnyal.

Egyes családokat nem nyugtattak meg a hivatalos kijelentések, és úgy döntöttek, hogy elköltöznek a fukusimai baleset következményei sújtotta területekről. Többségük azonban, akik haboztak otthagyni a munkájukat, az otthonukat és új lapot kezdeni, az állandó félelem ellenére a maradás mellett döntöttek.

Fukusimában, az azonos nevű prefektúra székhelyén üresen konganak a játszóterek, a gyerekek kénytelenek a házakban tartózkodni, míg a radioaktív szennyeződés továbbra is áramlik a mintegy 60 kilométernyire távolabb, a Csendes-óceán partján álló erőműből. Több ezer diák veszthette volna életét a japán iskolákban és egyetemeken - összefoglalónkat itt olvashatod el.

A mintegy 300 ezer lakosú város iskoláinak nagy részében tilos a szabadtéri foci vagy baseball, illetve a fürdés a nyitott uszodákban. A nyári meleg ellenére zárva vannak az osztályok ablakai.

Több mint 300 gyerek hagyta el április óta az általános és a középiskolákat a fukusimai oktatási hivatal adatai szerint, amely utasítást adott a városháza alkalmazottainak az iskolai létesítmények falainak megtisztítására a radioaktív szennyeződéstől.

”Teljességgel megértjük a szülők érzéseit, de azt szeretnénk, hogy nyugodtan cselekedjenek” – mondta Kanno Josimasza, a hivatal munkatársa. Hozzátette, hogy a város szeptembertől minden gyereknek ad sugárzásmérőt, hogy kiszámíthassák, mekkora sugárdózis érte őket.

Az erőműtől mindössze 35 kilométerre fekvő Kavamatában élő Szato Szacsiko elmondta: a gyermekeit más városba küldte, de ő a családi házban marad. ”Mindenki felteszi magának a kérdést, mi a legfontosabb a számára. Egyeseknek a munka, másoknak a család. Nekem a gyermekeim jövője” – mondta az 53 éves asszony.

A 40 éves Ueki Hirosi, aki majdnem mostanáig egy óvodában dolgozott, a 280 kilométerre fekvő Nagano hegyvidéki prefektúrában fekvő Macumotóba költöztette feleségét és két gyermekét.

”Egyebet sem csináltam, csak a fiaimnak mondogattam: „Ehhez ne nyúlj!” „Ezt ne edd meg!” „Ne vedd le a maszkot” – emlékszik vissza. „Amikor Macumotóba érkeztünk, az idősebbik fiam még mindig megkérdezte: Papa, megfoghatom ezt a virágot, ezt a kocsit? Játszhatok az esőben? Ezt hallva a legszívesebben elsírtam volna magam.”

Az 1986-os csernobili atomerőmű-baleset utáni legsúlyosabb nukleáris katasztrófát előidéző márciusi földrengés és cunami után évi 1 millisievertről 20 millisievertre emelték az engedélyezett legmagasabb sugárdózist. Fukusima városban a hatóságok becslése szerint a sugárzás szintje a légkörben 5,4 és 13,6 millisievert között váltakozik az egyes helyek szerint. A bírálók szerint azonban az intézkedés nem veszi figyelembe a szennyezett élelmiszerek, illetve por okozta belső sugárzást.

A szakértők egybehangzóan állítják, hogy a gyerekeknél nagyobb a daganatos vagy más betegségek kialakulásának a veszélye, mint a felnőtteknél, a kockázat nagyságát illetően azonban megoszlanak a vélemények.

„Senki sem tudja megjósolni, milyen esetleges hatással lesz a sugárzás Fukusima lakóira” – ismerte el Jamada Makoto gyermekgyógyász. „A hatóságok feladata, hogy óvintézkedéseket hozzanak, és felkészüljenek a legrosszabb lehetőségre is” – tette hozzá.

MTI