Az északkelet-japáni fukusimai atomerőmű közelében élő szülők rémálomszerű dilemma előtt állnak: költöztessék el a gyermekeiket, vagy éljenek együtt azzal a félelemmel, hogy előbb-utóbb megbetegednek a sugárzás miatt.
Eduline
A március 11-i atomerőmű-katasztrófa óta a japán hatóságok felemelték a gyermekek számára engedélyezett maximális sugárzási értéket, amelynek szintje így megegyezik a számos országban az atomerőművekben dolgozók számára előírt szabvánnyal.
Egyes családokat nem nyugtattak meg a hivatalos kijelentések, és úgy döntöttek, hogy elköltöznek a fukusimai baleset következményei sújtotta területekről. Többségük azonban, akik haboztak otthagyni a munkájukat, az otthonukat és új lapot kezdeni, az állandó félelem ellenére a maradás mellett döntöttek.Fukusimában, az azonos nevű prefektúra székhelyén üresen konganak a játszóterek, a gyerekek kénytelenek a házakban tartózkodni, míg a radioaktív szennyeződés továbbra is áramlik a mintegy 60 kilométernyire távolabb, a Csendes-óceán partján álló erőműből. Több ezer diák veszthette volna életét a japán iskolákban és egyetemeken - összefoglalónkat itt olvashatod el.
Romba dőlt japán általános iskola - van, aki maradt, van, aki elköltözött
MTI
A mintegy 300 ezer lakosú város iskoláinak nagy részében tilos a szabadtéri foci vagy baseball, illetve a fürdés a nyitott uszodákban. A nyári meleg ellenére zárva vannak az osztályok ablakai.
Több mint 300 gyerek hagyta el április óta az általános és a középiskolákat a fukusimai oktatási hivatal adatai szerint, amely utasítást adott a városháza alkalmazottainak az iskolai létesítmények falainak megtisztítására a radioaktív szennyeződéstől.”Teljességgel megértjük a szülők érzéseit, de azt szeretnénk, hogy nyugodtan cselekedjenek” – mondta Kanno Josimasza, a hivatal munkatársa. Hozzátette, hogy a város szeptembertől minden gyereknek ad sugárzásmérőt, hogy kiszámíthassák, mekkora sugárdózis érte őket.
Az erőműtől mindössze 35 kilométerre fekvő Kavamatában élő Szato Szacsiko elmondta: a gyermekeit más városba küldte, de ő a családi házban marad. ”Mindenki felteszi magának a kérdést, mi a legfontosabb a számára. Egyeseknek a munka, másoknak a család. Nekem a gyermekeim jövője” – mondta az 53 éves asszony.A 40 éves Ueki Hirosi, aki majdnem mostanáig egy óvodában dolgozott, a 280 kilométerre fekvő Nagano hegyvidéki prefektúrában fekvő Macumotóba költöztette feleségét és két gyermekét.”Egyebet sem csináltam, csak a fiaimnak mondogattam: „Ehhez ne nyúlj!” „Ezt ne edd meg!” „Ne vedd le a maszkot” – emlékszik vissza. „Amikor Macumotóba érkeztünk, az idősebbik fiam még mindig megkérdezte: Papa, megfoghatom ezt a virágot, ezt a kocsit? Játszhatok az esőben? Ezt hallva a legszívesebben elsírtam volna magam.”
Az 1986-os csernobili atomerőmű-baleset utáni legsúlyosabb nukleáris katasztrófát előidéző márciusi földrengés és cunami után évi 1 millisievertről 20 millisievertre emelték az engedélyezett legmagasabb sugárdózist. Fukusima városban a hatóságok becslése szerint a sugárzás szintje a légkörben 5,4 és 13,6 millisievert között váltakozik az egyes helyek szerint. A bírálók szerint azonban az intézkedés nem veszi figyelembe a szennyezett élelmiszerek, illetve por okozta belső sugárzást.
A szakértők egybehangzóan állítják, hogy a gyerekeknél nagyobb a daganatos vagy más betegségek kialakulásának a veszélye, mint a felnőtteknél, a kockázat nagyságát illetően azonban megoszlanak a vélemények. „Senki sem tudja megjósolni, milyen esetleges hatással lesz a sugárzás Fukusima lakóira” – ismerte el Jamada Makoto gyermekgyógyász. „A hatóságok feladata, hogy óvintézkedéseket hozzanak, és felkészüljenek a legrosszabb lehetőségre is” – tette hozzá.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
