Az északkelet-japáni fukusimai atomerőmű közelében élő szülők rémálomszerű dilemma előtt állnak: költöztessék el a gyermekeiket, vagy éljenek együtt azzal a félelemmel, hogy előbb-utóbb megbetegednek a sugárzás miatt.
A március 11-i atomerőmű-katasztrófa óta a japán hatóságok felemelték a gyermekek számára engedélyezett maximális sugárzási értéket, amelynek szintje így megegyezik a számos országban az atomerőművekben dolgozók számára előírt szabvánnyal.
Egyes családokat nem nyugtattak meg a hivatalos kijelentések, és úgy döntöttek, hogy elköltöznek a fukusimai baleset következményei sújtotta területekről. Többségük azonban, akik haboztak otthagyni a munkájukat, az otthonukat és új lapot kezdeni, az állandó félelem ellenére a maradás mellett döntöttek.
Fukusimában, az azonos nevű prefektúra székhelyén üresen konganak a játszóterek, a gyerekek kénytelenek a házakban tartózkodni, míg a radioaktív szennyeződés továbbra is áramlik a mintegy 60 kilométernyire távolabb, a Csendes-óceán partján álló erőműből.
Több ezer diák veszthette volna életét a japán iskolákban és egyetemeken - összefoglalónkat itt olvashatod el.
A mintegy 300 ezer lakosú város iskoláinak nagy részében tilos a szabadtéri foci vagy baseball, illetve a fürdés a nyitott uszodákban. A nyári meleg ellenére zárva vannak az osztályok ablakai.
Több mint 300 gyerek hagyta el április óta az általános és a középiskolákat a fukusimai oktatási hivatal adatai szerint, amely utasítást adott a városháza alkalmazottainak az iskolai létesítmények falainak megtisztítására a radioaktív szennyeződéstől.
”Teljességgel megértjük a szülők érzéseit, de azt szeretnénk, hogy nyugodtan cselekedjenek” – mondta Kanno Josimasza, a hivatal munkatársa. Hozzátette, hogy a város szeptembertől minden gyereknek ad sugárzásmérőt, hogy kiszámíthassák, mekkora sugárdózis érte őket.
Az erőműtől mindössze 35 kilométerre fekvő Kavamatában élő Szato Szacsiko elmondta: a gyermekeit más városba küldte, de ő a családi házban marad. ”Mindenki felteszi magának a kérdést, mi a legfontosabb a számára. Egyeseknek a munka, másoknak a család. Nekem a gyermekeim jövője” – mondta az 53 éves asszony.
A 40 éves Ueki Hirosi, aki majdnem mostanáig egy óvodában dolgozott, a 280 kilométerre fekvő Nagano hegyvidéki prefektúrában fekvő Macumotóba költöztette feleségét és két gyermekét.
”Egyebet sem csináltam, csak a fiaimnak mondogattam: „Ehhez ne nyúlj!” „Ezt ne edd meg!” „Ne vedd le a maszkot” – emlékszik vissza. „Amikor Macumotóba érkeztünk, az idősebbik fiam még mindig megkérdezte: Papa, megfoghatom ezt a virágot, ezt a kocsit? Játszhatok az esőben? Ezt hallva a legszívesebben elsírtam volna magam.”
Az 1986-os csernobili atomerőmű-baleset utáni legsúlyosabb nukleáris katasztrófát előidéző márciusi földrengés és cunami után évi 1 millisievertről 20 millisievertre emelték az engedélyezett legmagasabb sugárdózist. Fukusima városban a hatóságok becslése szerint a sugárzás szintje a légkörben 5,4 és 13,6 millisievert között váltakozik az egyes helyek szerint. A bírálók szerint azonban az intézkedés nem veszi figyelembe a szennyezett élelmiszerek, illetve por okozta belső sugárzást.
A szakértők egybehangzóan állítják, hogy a gyerekeknél nagyobb a daganatos vagy más betegségek kialakulásának a veszélye, mint a felnőtteknél, a kockázat nagyságát illetően azonban megoszlanak a vélemények.
„Senki sem tudja megjósolni, milyen esetleges hatással lesz a sugárzás Fukusima lakóira” – ismerte el Jamada Makoto gyermekgyógyász. „A hatóságok feladata, hogy óvintézkedéseket hozzanak, és felkészüljenek a legrosszabb lehetőségre is” – tette hozzá.
MTI
Bár a kormány szerint visszaállították a pedagógusok sztrájkjogát, az érettségiző osztályokban továbbra is korlátozások vannak érvényben – hívta fel a figyelmet Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
A kamaszok biológiai órája másképp működik, mint a felnőtteké, ezért a korai iskolakezdés különösen megterhelő lehet számukra. Egy alváskutató és egy gyerekpszichológus szerint már azzal is sokat segíthetnének az iskolák, ha a nehezebb dolgozatokat és feleleteket nem az első tanórákra időzítenék.
Nemcsak az elavult könyvek jelentenek problémát az iskolai könyvtárakban, ugyanis sok helyen a tankönyvek is egyre nagyobb részt foglalnak el az állományból, miközben a könyvtárostanárok szakmai támogatása sem megoldott - hívja fel a figyelmet a Könyvtárostanárok Egyesülete.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
