Az északkelet-japáni fukusimai atomerőmű közelében élő szülők rémálomszerű dilemma előtt állnak: költöztessék el a gyermekeiket, vagy éljenek együtt azzal a félelemmel, hogy előbb-utóbb megbetegednek a sugárzás miatt.
A március 11-i atomerőmű-katasztrófa óta a japán hatóságok felemelték a gyermekek számára engedélyezett maximális sugárzási értéket, amelynek szintje így megegyezik a számos országban az atomerőművekben dolgozók számára előírt szabvánnyal.
Egyes családokat nem nyugtattak meg a hivatalos kijelentések, és úgy döntöttek, hogy elköltöznek a fukusimai baleset következményei sújtotta területekről. Többségük azonban, akik haboztak otthagyni a munkájukat, az otthonukat és új lapot kezdeni, az állandó félelem ellenére a maradás mellett döntöttek.
Fukusimában, az azonos nevű prefektúra székhelyén üresen konganak a játszóterek, a gyerekek kénytelenek a házakban tartózkodni, míg a radioaktív szennyeződés továbbra is áramlik a mintegy 60 kilométernyire távolabb, a Csendes-óceán partján álló erőműből.
Több ezer diák veszthette volna életét a japán iskolákban és egyetemeken - összefoglalónkat itt olvashatod el.
A mintegy 300 ezer lakosú város iskoláinak nagy részében tilos a szabadtéri foci vagy baseball, illetve a fürdés a nyitott uszodákban. A nyári meleg ellenére zárva vannak az osztályok ablakai.
Több mint 300 gyerek hagyta el április óta az általános és a középiskolákat a fukusimai oktatási hivatal adatai szerint, amely utasítást adott a városháza alkalmazottainak az iskolai létesítmények falainak megtisztítására a radioaktív szennyeződéstől.
”Teljességgel megértjük a szülők érzéseit, de azt szeretnénk, hogy nyugodtan cselekedjenek” – mondta Kanno Josimasza, a hivatal munkatársa. Hozzátette, hogy a város szeptembertől minden gyereknek ad sugárzásmérőt, hogy kiszámíthassák, mekkora sugárdózis érte őket.
Az erőműtől mindössze 35 kilométerre fekvő Kavamatában élő Szato Szacsiko elmondta: a gyermekeit más városba küldte, de ő a családi házban marad. ”Mindenki felteszi magának a kérdést, mi a legfontosabb a számára. Egyeseknek a munka, másoknak a család. Nekem a gyermekeim jövője” – mondta az 53 éves asszony.
A 40 éves Ueki Hirosi, aki majdnem mostanáig egy óvodában dolgozott, a 280 kilométerre fekvő Nagano hegyvidéki prefektúrában fekvő Macumotóba költöztette feleségét és két gyermekét.
”Egyebet sem csináltam, csak a fiaimnak mondogattam: „Ehhez ne nyúlj!” „Ezt ne edd meg!” „Ne vedd le a maszkot” – emlékszik vissza. „Amikor Macumotóba érkeztünk, az idősebbik fiam még mindig megkérdezte: Papa, megfoghatom ezt a virágot, ezt a kocsit? Játszhatok az esőben? Ezt hallva a legszívesebben elsírtam volna magam.”
Az 1986-os csernobili atomerőmű-baleset utáni legsúlyosabb nukleáris katasztrófát előidéző márciusi földrengés és cunami után évi 1 millisievertről 20 millisievertre emelték az engedélyezett legmagasabb sugárdózist. Fukusima városban a hatóságok becslése szerint a sugárzás szintje a légkörben 5,4 és 13,6 millisievert között váltakozik az egyes helyek szerint. A bírálók szerint azonban az intézkedés nem veszi figyelembe a szennyezett élelmiszerek, illetve por okozta belső sugárzást.
A szakértők egybehangzóan állítják, hogy a gyerekeknél nagyobb a daganatos vagy más betegségek kialakulásának a veszélye, mint a felnőtteknél, a kockázat nagyságát illetően azonban megoszlanak a vélemények.
„Senki sem tudja megjósolni, milyen esetleges hatással lesz a sugárzás Fukusima lakóira” – ismerte el Jamada Makoto gyermekgyógyász. „A hatóságok feladata, hogy óvintézkedéseket hozzanak, és felkészüljenek a legrosszabb lehetőségre is” – tette hozzá.
MTI
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
