Több száz milliós informatikai fejlesztések kaposvári iskolákban

Kaposvár 23 oktatási intézményének számítógépparkja bővül annak az Európai Unió által támogatott sikeres önkormányzati pályázatnak köszönhetően, amely 271 millió forint értékű informatikai fejlesztésre teremtett lehetőséget.

  • Eduline
A közoktatás informatikai fejlesztése című pályázat keretében elnyert támogatásból a szeptemberi tanévkezdésre összesen 407 asztali számítógép és monitor, 171-171 interaktív tábla, notebook és projektor érkezik az iskolákba, segítve ezzel az informatikai készségek elsajátítását - közölte a városháza szóvivője.

Répás Orsolya tájékoztatása szerint az informatika eszközöket legkésőbb pénteken minden intézmény megkapja.

A szóvivő elmondta, hogy az önkormányzat olyan berendezéseket is vásárolt, amelyek a nagyothallók, a siketek, a gyengénlátók, a vakok és a mozgássérültek tanulását is megkönnyítik, egyúttal számukra is lehetőséget ad arra, hogy megismerkedhessenek a számítógépek használatával. Példaként említette a hordozható Braille-kijelzőket, a speciális, erős kivitelű billentyűzeteket, a fejegérszetteket, amelyek segítségével a mozgáskorlátozott tanulók a fejük mozgásával is képesek irányítani a kurzort, valamint a gyengénlátók számára kifejlesztett kamerákat.

MTI
Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.